Kádár Elemér néptáncpedagógus, táncművész, koreográfus, szakíró véleményezte a Tragédia c. új táncszínházi előadásunkat.
Tragédia
Háromszék Táncegyüttes
Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Színház, 2022.12.06.
„A Tragédia előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánom. A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter-létről kérdéseket teszek fel és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom, jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább és bízva bízzunk!” – jelenti ki az alkotó, Könczei Árpád az előadás előzetesében. Ugyanott arról is beszél, hogy ő ezúttal Aldous Huxley Szép új világ (Brave New World) című művéből kiindulva jutott el Madách főművéhez, s ez így együtt éppen elég ahhoz, hogy nagy kíváncsisággal üljek be az előadásra.
Az elmúlt évtizedekben volt már az erdélyi néptáncszínházi kínálatban egy Tragédia. De az tíz év különbséggel kétszer is. Azt az előadást annak rendezője, László Csaba eredetileg a székelyudvarhelyi Néptáncműhely számára készítette, s aztán a Nagyvárad Táncegyüttessel alkotta újra. Az akkor egy elég bátran átköltött, teljes egészében a közép-kelet-európai folklór (táncok, zene, énekek, gyermekjátékok) eszközeivel színre vitt adaptáció volt. Belátván, hogy az eredeti, meglehetősen szövegközpontú forma bizonyos eseményei, filozofálásai tánccal nem játszhatók el egy-az-egyben, inkább olyan helyzetképek sorakoztak benne, amelyek a nézők gondolatait, érzéseit az alapműben leírtak/elmondottak felé terelik, az azokon való elmélkedésre késztetnek.
A Háromszék Táncegyüttes és Könczei Árpád nem ezt az utat választották. Ők az eredeti mű formáját, a történelmi korokon átvezető, de aztán a jelenkorig eljutva ezen túllépő, nyomasztó jóslatok színeit is tiszteletben tartva egy klasszikus színházi, ama másiknál kevésbé elvont, kevésbé táncköltemény-jellegű előadást hoztak létre, melyben elhangzanak a kulcsmondatok szóban, vagy énekszöveg formájában. Meglepő módon azonban teljesen ugyanazt a címet adták neki, mint az udvarhelyiek és a nagyváradiak a magukénak anno, s ez – bár nem helyes ezt tenni – akaratlanul is arra indít, hogy minduntalan összehasonlítsam ezt az előadást amazokkal…
A szín ezúttal is egyszerű, benne egyetlen díszletelem, egy óriási hintaszék íves talpához hasonló tárgy található, célja egyelőre ismeretlen. A háttérre kivetítve a teremtés-jelenet igen szellemes megfogalmazását láthatjuk, majd élő színpadi szereplő mivoltában felbukkan Lucifer, aki ingerült párbeszédet folytat a kivetített teremtővel.
Lucifer a rendező szavai szerint is a rideg logika és érvelés, a teremtett világ tökéletességének tagadása, a mindenben hibát keresés és találás megtestesítője kellene legyen, s az előadás bizonyos kiemelkedő pillanataiban az is, valóban. Többször is azonban inkább hisztis aktivista, mintsem elképesztően okos manipulátor képét mutatja. És küllemében, valamint táncos megfogalmazásában is nagyon hasonlít ahhoz, amit az Ördögváltozás Csíkban című előadásból már ismerünk. Az első emberpár teremtése is itt mintha az ő műve lenne. Szerencsére a táncuk aztán kellőképpen elvarázsol ahhoz, hogy ezen ne akadjunk fenn nagyon, s az is csak részletkérdés, hogy az elcsábítás, alma-jelenet és az Úr haragja, ami az Édenből való kiűzést vonja maga után, elég finom jelzés szintjén marad, az alkotó ránk hagyja, hogy a történet ismeretében mindezeket belelássuk a jelentbe. És ez az érzés aztán többször is jelentkezik még az előadás során (az alkotók mentségére megjegyzem: ez a kortárs táncszínházi adaptációk esetében is általánosnak mondható gyakorlat, bár tény, hogy nem túl elegáns). És aki nem „látja bele” a jelenetekbe az Úr egyetlen tilalmát az emberek felé, az nem láthatja azt sem, hogy ők megszegték azt, szóval alapvető dolgok sikkadnak el, mert ha nincs főbűn, értelmetlen a bűnhődés is, és egyáltalán, az egész eredeti művet mindvégig mozgató hit és kétely hullámzása itt valahogy nincs érezhetően-felfedezhetően jelen a darabban, az előadás számol azzal, hogy ezt mi úgyis tudjuk.
Az egyiptomi szín a szokásos képi elemekkel operál, mintha az antik domborműveken látott pózokat és a dél-kelet-európai fűzértáncokat keverték volna a Michael Jackson Remember the Time című videoklipjéből ismert mozgáselemekkel. A mondatot, hogy „milliók egy miatt” sajnos inkább csak belehalljuk a jelentbe, mintsem értjük, s nem válik világossá, hogy mi volt itt Ádám célja, mibe bukott bele (egyáltalán: belebukott?) és hogy mi miatt megy tovább, mit keres az újabb és újabb korokban és helyszíneken. Athén-szín nincs, a következő a római jelenet. Míg előbb csak ritmushangszereket hallhattunk, itt már van dallam is, mi több, a tánckar is megvillantja amúgy kiváló énektudását. A zenekar, amint azt a Heveder bandától már megszokhattuk, ezúttal is játszik az előadásban, és természetesen nem csak zenét. Aktív részvevői, mi több, esetenként főszereplői egy-egy jelenetnek, bár a korábban általuk oly magasra helyezett lécet ezúttal mintha nem érnék fel. A darab komolyságához, súlyához képest játékuk néha akkor is tréfás, amikor nem kellene annak lennie, az emelkedett, szertartásos hangnemhez képest sokszor civil. A szín főbb karaktereinek táncos megfogalmazása azonban igen míves, és hozza azt a költőiséget, amit reméltünk, hogy láthatunk. A mondott szöveg veretes, súlyos szavakat régies mondatszerkezetben tálaló volta azonban a táncosok egy részének nem természetes, nem működik igazán jól. A korábban már emlegetett óriáshinta ellenben szerencsésen megmutatkozik időközben: igen sokféleképpen használva színenként akár többször is átváltozik, hajó, amfiteátrum, templom, nyaktiló, barlang vagy sziklaorom… Kiváló ötlet, kiváló megvalósítás.
A középkori színt ismét megmenti a tánc, a szépen összehangolt, egyidőben táncolt, de merőben különböző karakterű párosok. A kar sajnos, kicsit sete-suta, a hitvita lényege, a kicsinyes csökönyösség kérlelhetetlenségének tragédiája nem derül ki belőle kellőképpen még így sem, hogy közben mondják-zsolozsmázzák a problémát jelentő megnevezéseket. Innen igen nagy ugrással a párizsi szín következik és jól látható, hogy amiről ez a jelenet szól, már mai probléma, s igen élénken foglalkoztatja az alkotókat és az előadókat is. Tulajdonképpen itt érkezünk el azokhoz a témákhoz, amelyekkel mi magunk is naponta küzdünk a köz- és magánéletünkben. A fennen hirdetett nagy eszmék képmutató és álságos volta, az őszinte és nagy áldozattal győzelemre vitt forradalom aljas ügyeskedők általi lenyúlása és az igazi hősök „kicsinálása”, a propaganda és a mögötte zajló brutális átverés látványos kavalkádja a jelenet, melyet aktualitása és érintettségünk miatt sajnos, mindannyian értünk, amely megérint, s mely kétségtelenül az egyik legjobb momentuma az előadásnak. És ez utóbbi mondat kis híján a következő színre is igaz, mely az eredeti Madách-műben a szerző korának színe volt, s melyet az alkotó ezúttal merészen, de nagyon helyesen saját jelenkorába, a mába helyez. A minden téren és minden áron való versengés, a beteges exhibicionizmus, önmegvalósítási és megfelelési kényszer és az ezekből adódó problémák koreográfiai megjelenítése igazán látványos, hatásos, a tánckar szemmel láthatóan ismeri ezt az érzést és fürdik a lehetőségben. Itt kell szóvá tennem, hogy a háttérre időről időre kivetített mozgóképek néha elterelik a figyelmet a tánckar munkájáról, néha pedig „csupán” nem segítik a megértést. Ezúttal – hiszen ez immár a jelen! – színes képsort láthatunk a korábbi fekete-fehérek helyett, amit a nézők többsége tréfásnak talál, holott az alkotó szándéka minden bizonnyal nem ez.
A falanszter az egyik, ha nem a legjobb koreográfia, melyben a vezető tudós tánca alighanem a legfigyelemreméltóbb szóló az egész előadásban! Szépen kiderül belőle, hogy az előadás alkotói nem örülnek a túlszabályozott, túlvezérelt, természetellenes „tökéletességnek”, amely az ember boldogságát és szabadságát hirdetve éppen ezektől fosztja meg őt, s nem titok, hogy mint Madách és Huxley, Könczei Árpád is megúszhatatlannak látja, hogy ez az állapot hamarosan eljön (mi több, tán már el is jött). Az is egy telitalálatos szimbólumismétlés, ahogyan a középkori szín katedrálisa ezúttal, mint a „tudomány temploma” épül itt újra. Ádám és Lucifer párbeszéde azonban ismét kicsit erőtlen. Űrutazás nincs, a falanszterből egyenesen a fókavadászok jelenetébe csöppenünk, melynek leírásához – úgy a koreográfiákra, mint a kivitelre – ismét szuperlatívuszokat kellene használnom. A zenészek tréfás játéka ezúttal teljesen ideillő, a két vadász „megvezetése” Lucifer által ezúttal kiválóan működik. És Ádám kétségbeesése is teljesen érthető és hiteles.
A finálé nagy meglepetéseket nem okoz, de tán nem is kell. Keretes szerkezet szerint visszatér a vetített bepillantás az angyalok között álló és bátorító szavakat mondó Teremtő világába, elhangzanak a kulcsmondatok. Az előadás működik.
Játszik az előadásban egy énekes szólista, aki egyházi énekek és népdalok által kiválóan ad hangot bizonyos gondolatoknak, érzéseknek, amelyek az előadás szempontjából fontosak. Őt a publikált szereposztásban Földanyaként nevezik meg az alkotók. Ez a természete nem derül ki abból, amit a színen látunk, de szerencsére ez nem baj. Az énekek a helyükön vannak, jól szolgálják az előadást.
A jelmezek a szokásos színházi embertragédiája-jelmez-gegeket ismétlik meg. Tulajdonképpen dicsérhetném is, hiszen nem rosszak, van itt-ott pár egészen ötletes megoldás, az nem vitás, de előfordul az is, hogy a zenészeket zavarja a játékban… Leginkább azonban tényleg csak szokásosak, amolyan „láttam-már-ilyenszerűt” jellegűek, nem okoznak meglepetést.
Szóvá kell tennem, hogy a bemutatón történt pár apró időzítési baki, ami idővel biztosan kiküszöbölődik majd. Pár jelenet végén még látható volt a következőre való átállás egyik-másik mozzanata: mozgatott kellék, helyezkedő táncos, bemozduló „halott” … Apróságok ezek, de az összkép szempontjából fontosak.
Végül, de a legkevésbé sem utolsó sorban mindenképpen szólnom kell, méghozzá ezúttal igazán maradéktalan elismeréssel az előadásban hallható zenéről! Régóta beszélünk szakmai körökben arról, hogy aki (nép)zenét szerkeszt össze egy (nép)táncelőadáshoz, esetleg újszerű (divatos „világzenei”) hangszerelésben, az – hadd fogalmazzak finoman – még nem feltétlenül zeneszerző, bár a színlapokon rendre annak nevezik. Könczei Árpád azonban valóban az, s ezt a korábbi színházi művei és a pár éve bemutatott udvarhelyi Móka után most ismételten bebizonyította azzal, ahogyan pár kisebb korábbi szerzeményét sikeresen alkalmazta az előadáshoz, számos új, kimondottan ehhez az előadáshoz szerzett tétellel kiegészítve. Szerencsénkre egyre gyakrabban alkot saját szerzeményű zenét használván, rendesen feladván a leckét a következő időszak programzene-szerzésre vállalkozó ifjú titánjainak.
Az eredeti drámában tizenöt, a táncjátékban kilenc szín van. Ez utóbbi az alkotó szándéka szerint az áldott állapot kilenc hónapjának felel meg. Érdekes, hogy az ugyancsak mostanában bemutatott csíkszeredai Boldogasszony tenyerén, és a nagyváradi Istenes című előadás is a fizikai és spirituális, sőt transzcendens szülő-gyermek viszonyhoz, a születés (megszületés, újjászületés, minőségi szintet-lépés) csodájához fordul, tart és jut el, és mindezt így, egy kevéssel karácsony előtt. Felettébb örvendetes, hogy ez a téma aktuális és teret kap a táncegyütteseink kínálatában (is). Áldott karácsonyvárást kívánva arra bíztatok mindenkit, nézzék meg ezeket az előadásokat. És láthassunk még hasonlókat ezután is.
Szereposztás:
Az Úr – Fazakas Tamás
Angyalok kara – Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra
Ádám – Márton Csaba
Éva – Márton Edina-Emőke
Lucifer – Melles Endre
Földanya – Erőss Judit
Catulus – Kiss Adorján
Hippia – Ádám Júlia, Both Eszter
Cluvia – Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde
Gladiátorok – Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Péter apostol – Fazakas Levente
Helene – Lukács Réka
Robespierre – Portik Norbert
Saint-Just – Kiss Adorján
Marquis arisztokrata – Fülöp Zoltán-József
Éva anyja – Lukács Réka
Tudós/falanszter vezető – Kocsis Lilla-Tünde
Két eszkimó – Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor
Rabszolgák, kórus, eretnekek, barátok, forradalmárok, polgárok, munkások, diákok, falanszter lakók – Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Bakos Ernő, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
A hangfelvételeken közreműködtek: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorús Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László
Utómunka: Kertész Huba
Alkotók:
Dramaturg: Kozma András
Művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-díjas
Koreográfus asszisztens: Melles Endre
Koreográfus asszisztens, balettmester: Cseke Ágnes
Jelmeztervező asszisztens: Csüdöm Eszter
Kellék-készítő mester: Zayzon Ádám
Operatőr: László Barna
Díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi
Rendező-koreográfus, zeneszerző: Könczei Árpád, Harangozó-díjas
Plakát design: Kusztos Attila
Ügyelő: Karácsony Endre
Világosító: Bedőházi Alpár
Hangosító: Szanday Csongor
Színpadi munkatársak: Fegyver Botond, Maksai Gábor, Vajda Attila
Öltöztetők: Kis Gabriella, Para Kinga
Jelmezkészítők: Antal Mónika, Sipos- Ferencz Malvin
Előadásszervezők: Szilágyi László Béla, Tusa Adorján
Irodalmi titkár: Szőcs Ildikó
Adminisztrációs vezető: Kátai Jocó
Tánckarvezetők: Tekeres Gizella, Melles Endre
Zenekarvezető: Fazakas Levente
Művészeti vezető: Ivácson László
Aligazgató: Sipos Noémi
Igazgató: Virág Endre
Új bemutató, vidéki előadások és gazdag ünnepi programsorozat szerepel decemberi kínálatunkban.
Könczei Árpád rendezésében, Madách Imre Az ember tragédiája c. drámája nyomán mutatjuk be a Tragédia c. táncszínházi előadást december 6-án a Tamási Áron Színház nagytermében. Ebben a hónapban még háromszor visszük színpadra a produkciót: december 7-én, valamint karácsony és szilveszter között december 27-én és 28-án.
A Tragédia előadásról bővebben: Új bemutató Madách Imre nyomán – Háromszék Táncegyüttes (hte.ro)
December 9-én a gyimesközéploki gyerekek találkozhatnak Redeverrel, Gyuri királlyal, a királylányokkal, Lágyi varázslóval, Albival és Leventével. A Világhírű Redever gyermekelőadásunkat az V. Erdélyi Koreográfus Találkozó keretében mutatjuk be.
Újra színpadra visszük az Átöltözés c. néptánc-színházi produkciónkat Ivácson László rendezésében. December 12-én Kézdivásárhelyen, 17-én Székelyudvarhelyen játsszuk az előadást. Ünnepi programsorozatunk keretében a 2022-es évtől is az Átöltözéssel búcsúzunk december 29-én.
Nem marad el a hagyományos Karácsonyi táncház sem, idén december 28-án várunk mindenkit a Tamási Áron Színház előcsarnokába.
Havi program:
| December 6. (kedd) 19:00 | Tragédia Bemutató előadás | Sepsiszentgyörgy Tamási Áron Színház |
| December 7. (szerda) 19:00 | Tragédia | Sepsiszentgyörgy Tamási Áron Színház |
| December 9. (péntek) 17:00 | Világhírű Redever | Gyimesközéplok Kultúrotthon V. Erdélyi Koreográfus Találkozó |
| December 12. (hétfő) 19:00 | Átöltözés | Kézdivásárhely Vigadó Művelődési Ház |
| December 17. (szombat) 17:00 | Átöltözés | Székelyudvarhely Művelődési Ház |
| December 27. (kedd) 19:00 | Tragédia | Sepsiszentgyörgy Háromszék Táncstúdió |
| December 28. (szerda) 19:00 | Tragédia | Sepsiszentgyörgy Háromszék Táncstúdió |
| December 28. (szerda) 21:00 | Karácsonyi táncház | Sepsiszentgyörgy Tamási Áron Színház előcsarnoka |
| December 29. (csütörtök) 19:00 | Átöltözés | Sepsiszentgyörgy Háromszék Táncstúdió |
Az előadásokra jegyeket a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn és szerdán 8-16 óra között, kedden és csütörtökön 8-18 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadások előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.
Madách Imre Az ember tragédiája nyomán új bemutatóra készül a Háromszék Táncegyüttes. A Tragédia c. táncszínházi előadás rendező- koreográfusa Könczei Árpád.
Könczei Árpád gondolatai az előadásról:
„Miért?
Miért gondolom, hogy koreográfiát, táncelőadást alkothatunk Madách Tragédiájából? A Madách szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Lucifer-i rideg logika, a tagadás, a mindenben hibát találó érvelés mentén?
Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság. 1958-ban, huszonhat évvel a regény 1932-es megjelenése után Huxley Visszatérés a szép új világhoz címmel írt esszésorozatában a következőket olvashatjuk: „Az 1931-ben jövendöltek várakozásomnál jóval előbb válnak valóra”. Huxley már rég nincs köztünk, 1963-ban elhunyt, de mi lenne a véleménye jelenünkről?
Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használunk „Erősebb lett az ember, mint az Isten.”, (Fáraó). „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza.” (Lucifer) Amire Ádám földhözragadt válasz gondolata: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.
A Tragédia előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánom. A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket teszek fel és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom, jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább és bízva bízzunk!”
Szereposztás:
Az Úr – Fazakas Tamás
Angyalok kara – Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra
Ádám – Márton Csaba
Éva – Márton Edina-Emőke
Lucifer – Melles Endre
Földanya – Erőss Judit
Catulus – Kiss Adorján
Hippia – Ádám Júlia, Both Eszter
Cluvia – Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde
Gladiátorok – Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Péter apostol – Fazakas Levente
Helene – Lukács Réka
Robespierre – Portik Norbert
Saint-Just – Kiss Adorján
Marquis arisztokrata – Fülöp Zoltán-József
Éva anyja – Lukács Réka
Tudós/falanszter vezető – Kocsis Lilla-Tünde
Két eszkimó – Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor
Rabszolgák, kórus, eretnekek, barátok, forradalmárok, polgárok, munkások, diákok, falanszter lakók – Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Bakos Ernő, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
A hangfelvételeken közreműködtek: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorús Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László
Utómunka: Kertész Huba
Alkotók:
Dramaturg: Kozma András
Koreográfus asszisztens: Melles Endre
Koreográfus asszisztens, balettmester: Cseke Ágnes
Jelmeztervező asszisztens: Csüdöm Eszter
Kellék-készítő mester: Zayzon Ádám
Operatőr: László Barna
Művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-díjas
Díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi
Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád, Harangozó-díjas
Plakát design: Kusztos Attila
Ügyelő: Karácsony Endre
Világosító: Bedőházi Alpár
Hangosító: Szanday Csongor
Színpadi munkatársak: Fegyver Botond, Maksai Gábor, Vajda Attila
Öltöztetők: Kis Gabriella, Para Kinga
Jelmezkészítők: Antal Mónika, Sipos- Ferencz Malvin
Előadásszervezők: Szilágyi László Béla, Tusa Adorján
Irodalmi titkár: Szőcs Ildikó
Adminisztrációs vezető: Kátai Jocó
Tánckarvezetők: Tekeres Gizella, Melles Endre
Zenekarvezető: Fazakas Levente
Művészeti vezető: Ivácson László
Aligazgató: Sipos Noémi
Igazgató: Virág Endre
Az előadás 14 éven felülieknek ajánlott!
Bemutató előadás: 2022. december 6., 19:00 – Tamási Áron Színház nagyterme
Következő előadás: december 7., 19:00 – Tamási Áron Színház nagyterme
Az előadásokra jegyeket a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn és szerdán 8-16 óra között, kedden és csütörtökön 8-18 óra között és pénteken 8-15 óra között, valamint előadás előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104
A 32. Népzene- és Néptánctalálkozó szombati, Sepsi Arénában zajló programjaira INGYENES buszjáratokat indítunk.
Menetrend: BuszMenetrendNNT
Novemberben gazdag és változatos programmal várjuk közönségünket Sepsiszentgyörgyön, néptánctalálkozó, vendégelőadás és egy új bemutató is szerepel programkínálatunkban.
A hónapot a Bekecs Néptáncszínház vendégelőadásával indítjuk, Örkény István Tóték című tragikomédiájának néptáncszínházi feldolgozása lesz látható a Tamási Áron Színházban november 2-án, szerdán 18 órától.
November 11-12. között, két év szünet után újra megrendezésre kerül a Népzene- és Néptánctalálkozó. A rendezvény fő programsorának idén is a Sepsi Aréna ad otthont november 12-én, szombaton, ahol a szervezők változatos, színes kínálattal várnak minden korosztályt. Kiemelt meghívottunk a Duna Művészegyüttes, a társulat két előadással gazdagítja a 32. NNT programját.
Részletek és jegyinfók: 32. Népzene- és Néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön – Háromszék Táncegyüttes (hte.ro)
November 15-én Rézhúron c. folklórműsorunkkal lépünk fel a nagyszebeni közönség előtt a 17. Ars HUNGARICA kulturális fesztivál keretében. A vendégjátek megvalósítását a Bethlen Gábor Alap támogatja.
A hónap folyamán új bemutatóval is készülünk: Könczei Árpád rendezésében, Madách Imre Az ember tragédiája c. drámája nyomán mutatjuk be a Tragédia c. előadást november 30-án. Részletek hamarosan!
Havi program:
| November 2. (szerda) 18:00 | Bekecs Néptáncszínház Tóték – vendégelőadás | Sepsiszentgyörgy Tamási Áron Színház |
| November 11. (péntek) 16:00 – 02:00 | 32. Népzene- és Néptánctalálkozó | Sepsiszentgyörgy Tamási Áron Színház |
| November 12. (szombat) 10:00 – 02:00 | 32. Népzene- és Néptánctalálkozó | Sepsiszentgyörgy Sepsi Aréna |
| November 15. (kedd) 19:00 | Rézhúron | Nagyszeben Thalia hangversenyterem17. Ars HUNGARICA |
| November 30. (szerda) 19:00 | Tragédia Bemutató előadás | Sepsiszentgyörgy Háromszék Táncstúdió |
Az előadásokra jegyeket a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn és szerdán 8-16 óra között, kedden és csütörtökön 8-18 óra között és pénteken 8-15 óra között, valamint előadás előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104
Két év szünet után újra megrendezésre kerül a Népzene- és Néptánctalálkozó november 11-12. között Sepsiszentgyörgyön. A Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány közös rendezvénye idén harminckettedik kiadásához érkezik.
A rendezvény fő programsorának idén is a Sepsi Aréna ad otthont november 12-én, szombaton, ahol a szervezők gazdag kínálattal várnak minden korosztályt. Színvonalas gálaműsorok keretében néptáncosok és népzenészek több generációja lép színpadra. Megrendezésre kerül a 8. Székelyföldi Legényesverseny, lesz viseletbemutató, tánc- és énektanítás, filmvetítés, hangszersimogató, fotósarok és fotókiállítás is. Fergeteges koncertek, többek közt a Rendek között, vonók mögött népzenei koncert, valamint Paár Julcsi és zenekara várják az érdeklődőket. A délelőtti órákban gazdag gyermekprogrammal készülnek a szervezők. 14 gyermek néptáncegyüttes és közel 400 fiatal mutatkozik be az Aréna nagyszínpadán, ezen kívül érdekes gyermekfoglalkozásokkal, kézműves vásárral és számos egyéb programmal várják a kicsiket és nagyokat az Arénába.
A rendezvény kiemelt meghívottja a Duna Művészegyüttes, a társulat két előadással gazdagítja a 32. NNT programját. November 11-én, pénteken 19 órától a Makovecz Imre emlékére készült Héttorony c. produkciójukat mutatják be a Tamási Áron Színházban. Másnap, november 12-én 20 órától a Sepsi Arénába várják a nézőket a Szerelmünk, Kalotaszeg c. táncszínházi előadásukra.
Az Arénához óránként ingyenes autóbuszjárat indul.
PROGRAM:
November 11., péntek
November 12., szombat – SEPSI ARÉNA
A 32. Népzene- és Néptánctalálkozó előadásaira és programjaira a Központi Jegyirodában, a www.eventim.ro oldalon, illetve a helyszínen vásárolhatnak jegyeket az érdeklődők
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn és szerdán 8-16 óra között, kedden és csütörtökön 8-18 óra között és pénteken 8-15 óra között. Telefonszám: 0267-312104.
Jegyek ára:
Szervezők: Háromszék Táncegyüttes, Lajtha László Alapítvány
Támogatók: Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Bethlen Gábor Alap, Csoóri Sándor Alap, Nemzeti Kulturális Alap
Partnerek: Kovászna Megyei Művelődési Központ, Hagyományok Háza Hálózat Erdély, Romániai Magyar Néptánc Egyesület, Salvatore Egyesület, Tamási Áron Színház
Szponzorok: Bertis Kft., Csíki Sör Manufaktúra, Csíki Csipsz, Elenis Group, Diószegi Kft., Biborteni Aqua Srl., Choco Pack Srl., Dália Srl.
Médiapartnerek: Háromszék Napilap, Székely Hírmondó, Székelyhon, Sepsi Rádió, Erdélyi Magyar Televízió, Maszol, Sláger Rádió, Rádió GaGa, Brassai Magyar Adás, Erdélyi Médiatér, Magyaradás, Marosvásárhelyi Rádió, Sepsiszentgyörgy.info, Régió Rádió, Játéktér
Októberi programunkat Magyarországon indítjuk, Tiszakécskén, Orosházán és Lajosmizsén folytatjuk tíznapos turnénkat az Átöltözés c. néptánc-színházi produkcióval, valamint a Világhírű Redever c. gyermekelőadással.
Október 9-16. között hat belföldi kiszállásunk lesz a Rézhúron c. folklór előadásunkkal: részt veszünk a Tordai Magyar Napokon, a XIII. Székelyföld Napok keretében négy vidéki településen mutatjuk be a műsorunkat. Kovászna Megye Tanácsának szórványprogramja révén Medgyesen is színpadra lépünk, amelynek célja a szórványban élő magyar közösségek identitásának megőrzése.
Folytatódik táncházsorozatunk is, ebben a hónapban 20-án várunk a Tamási Áron Színház előcsarnokába.
Új bemutatóra is készülünk. Madách Imre Az ember tragédiája c. műve nyomán mutatjuk be november 30-án Tragédia c. táncszínházi előadásunkat Könczei Árpád rendezésében. Október 25-26-án elő-bemutatót tartunk a Háromszék Táncstúdióban. Az előadás további részleteivel kapcsolatban hamarosan jelentkezünk.
Havi program:
| Október 2. (vasárnap) 19:00 | Átöltözés | TiszakécskeArany János Művelődési Központ Turné |
| Október 3. (hétfő) 10:30 és 14:00 | Világhírű Redever | OrosházaPetőfi Művelődési Központ Turné |
| Október 4. (kedd) 18:00 | Világhírű Redever | LajosmizseLajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára Turné |
| Október 9. (vasárnap) 18:00 | Rézhúron | TordaBethlen Gábor Kultúrotthon Tordai Magyar Napok |
| Október 12. (szerda) 19:00 | Rézhúron | BereckKultúrotthon XIII. Székelyföld Napok |
| Október 13. (csütörtök) 19:00 | Rézhúron | SepsibükszádKultúrotthon XIII. Székelyföld Napok |
| Október 14. (péntek) 19:00 | Rézhúron | KöpecKultúrotthon XIII. Székelyföld Napok |
| Október 15. (szombat) 18:00 | Rézhúron | KovásznaVárosi Művelődési Ház XIII. Székelyföld Napok |
| Október 16. (vasárnap) 17:00 | Rézhúron | MedgyesVárosi Művelődési Ház -Traube terem KVMT Szórványprogram |
| Október 20. (csütörtök) 20:00 | Táncház | Sepsiszentgyörgy Tamási Áron Színház előcsarnoka |
A hónap végén hétállomásos turnéra indulunk az Átöltözés c. néptánc-színházi, valamint a Világhírű Redever c. gyermekelőadásunkkal. Szeptember 26 – október 4. között négy erdélyi és három magyarországi településen lépünk fel a turné során.
Turnéprogram:
| Szeptember 26. (hétfő) 19:00 | Átöltözés | Marosvásárhely, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagyterme |
| Szeptember 27. (kedd) 11:00 | Világhírű Redever | Nyárádszereda, Művelődési Ház |
| Szeptember 28. (szerda) 19:00 | Átöltözés | Szászrégen, Eugen Nicoară Művelődési Ház |
| Szeptember 29. (csütörtök) 19:00 | Átöltözés | Kolozsvár, Diákművelődési Ház18. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó |
| Szeptember 30. (péntek) 10:00 és 12:00 | Világhírű Redever | Kolozsvár, Diákművelődési Ház18. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó |
| Október 2. (vasárnap) 19:00 | Átöltözés | Tiszakécske, Arany János Művelődési Központ |
| Október 3. (hétfő) 10:30 és 14:00 | Világhírű Redever | Orosháza, Petőfi Művelődési Központ |
| Október 4. (kedd) 18:00 | Világhírű Redever | Lajosmizse, Lajosmizse Város Művelődési Háza és Könyvtára |
Évadunkat az István, a király Székelyföldi Nagyprodukció próbáival indítottuk augusztus elején. Táncosaink beköltöztek a Sepsi Arénába, ahol lelkesen készültek az előadásokra, amelyekre augusztus 20-24. között került sor. Az öt nap alatt összesen 13.500 néző előtt léptünk színpadra, köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a maradandó alkotásnak.
Szeptemberben több rendezvényen is jelen leszünk: szeptember 5-én Nagybányán mutatjuk be Táncsétány c. múltidéző produkciónkat a Főtér Fesztivál- Nagybányai Magyar Napok keretében.
Szabadtéri évadnyitó előadásunkra szeptember 9-én kerül sor a IV. Kürtőskalács- Édes Ízek Fesztiválján, Sepsiszentgyörgy Főterén, ahol szintén a Táncsétány c. előadásunkkal lépünk színpadra. Másnap, szeptember 10-én Székelyudvarhelyen mutatjuk be a Világhírű Redever c. gyermekprodukciónkat az Erdélyi Táncháztalálkozón.
A hónap végén hétállomásos turnéra indulunk az Átöltözés c. néptánc-színházi, valamint a Világhírű Redever c. gyermekelőadásunkkal. Szeptemberben négy erdélyi, októberben pedig három magyarországi településen lépünk fel a turné során.
Szeptemberi program:
| Szeptember 5. (hétfő), 18:30 | Táncsétány | Nagybánya,Nagybányai Városi SzínházFőtér Fesztivál- Nagybányai Magyar Napok |
| Szeptember 9. (péntek), 16:30 | Táncsétányszabadtéri évadnyitó előadás | Sepsiszentgyörgy, FőtérIV. Kürtőskalács- Édes Ízek Fesztiválja |
| Szeptember 10. (szombat), 11:00 | Világhírű Redever | Székelyudvarhely, Művelődési HázErdélyi Táncháztalálkozó |
| Szeptember 26. (hétfő), 19:00 | Átöltözés | Marosvásárhely, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagyterme |
| Szeptember 27. (kedd) | Világhírű Redever | Nyárádszereda, Művelődési Ház |
| Szeptember 28. (szerda), 19:00 | Átöltözés | Szászrégen,Eugen Nicoară Művelődési Ház |
| Szeptember 29. (csütörtök), 19:00 | Átöltözés | Kolozsvár,Diákművelődési Ház18. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó |
| Szeptember 30. (péntek), 10:00 és 12:00 | Világhírű Redever | Kolozsvár,Diákművelődési Ház18. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó |
Két új bemutató, hat különböző előadás, vidéki kiszállások, nagyobb belföldi- és külföldi turnék színesítették a 2021/2022-es évadunkat.
Az évad első mozzanataként 2021. augusztusában az István, a király Székelyföldi Nagyprodukcióban működtek közre táncosaink, összesen 6 alkalommal léptünk színpadra a Sepsi Arénában.
Átöltözés
Ivácson László rendezésében és koreográfiájában készült a 2021/2022-es évad első előadása, az Átöltözés című produkció premierjére 2021. szeptember 21-én került sor.
Előadásunk során híres erdélyi bortermő vidékekre látogattunk el: a Küküllők mentére, valamint Nagyenyed környékére. Az itt élő nemzetiségek (magyar, román, cigány) népi kultúráján keresztül mutattuk be a „szőlő életét”, a borkészítés különböző fázisait és ezen alkalmakhoz kötődő népszokásokat, mulatságokat. Mindeközben híres adatközlő személyiségek táncait, énekeit, muzsikáit elevenítettük fel.
A produkciót az évad során 22 alkalommal játszottuk, Sepsiszentgyörgy mellett Kézdivásárhelyen, Baróton, márciusban pedig egy turné keretében Temesváron, Aradon és Budapesten is bemutattuk az előadást. Áprilisban részt vettünk a XVI. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóján, amelynek keretében Nagyváradon a Szigligeti Színházban nagy sikerrel vittük színpadra ugyanezt az alkotást. Margitta és Nagykároly közönsége is barangolhatott a bortermő vidékeken, évadunkat pedig szintén az Átöltözéssel zártuk június 20-án.
Fotó: Kátai Jocó
Tiszta
Szeptemberben megváltozott szereposztással újra műsorra tűztük a Juhász Zsolt rendezésében készült Tiszta c. néptánc-színházi előadásunkat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Bethlen Gábor alap támogatásával 2021. október 7-12. között többállomásos turnéra indultunk az előadással, amelynek keretében Budapesten, a Határtalan Táncfőváros fesztiválon, továbbá Cegléden, Vecsésen, Szarvason és Nagyváradon is bemutattuk.
Fotó: Toró Attila
Táncsétány
Decemberben új szereposztással újítottuk fel a Táncsétány c. produkciónkat Ivácson László rendezésében. Az előadást az évad során 5 alkalommal játszottuk, Sepsiszentgyörgy mellett a győri XVII. Magyar Táncfesztiválon is színpadra vittük.
Rézhúron
Rézhúron című előadásunkkal Erdély legszebb tájainak folklórkincsében vándoroltunk, tánccal, muzsikával, melynek középpontjában prímásunk hegedűjének rézhúrja állt, ez az előadás címadója
A rézhúron játszott dallamok vezetnek el a népzene, a néptánc és a népdal nyelvén Bukovina, Székelyföld, Felső-Marosmente, Mezőség, valamint Kalotaszeg vidékeire.
Hosszú évek óta a Rézhúron az első olyan produkciója együttesünknek, amely lehetőséget teremtett még a legkisebb vidéki színpadokon való fellépésre is. Nagy örömünkre így kis vidéki településeken, falvakban, községekben is bemutatkozhattunk Kovászna megyében és Magyarországon egyaránt: Gelencén, Lajosmizsén és Orosházán is színpadra vittük folklórműsorunkat.
Fotó: Kátai Jocó
Világhírű Redever
Februártól szervezett előadások keretében, új szereposztással tűztük műsorra a Világhírű Redever c. gyerekeknek szóló produkciónkat. Az évad során 17 alkalommal örvendeztettük meg legkisebb nézőinket. Sepsiszentgyörgy mellett Csorváson, Tiszakécskén, Budapesten, Nagyajtán, Baróton, Vargyason, Gelencén, Perkőn, valamint a 7. Győri Gyermek Táncfesztiválon is találkozhattak a gyerekek Redeverrel, Gyuri királlyal, a királylányokkal, Lágyi mesterrel, Albival és Leventével.
Tánckincs
Évadunk második premierjére májusban került sor. Ivácson László rendezésében mutattuk be Tánckincs című diákelőadásunkat május 31-én. Előadásunk egy friss, pörgős interaktív néprajzi gyűjtemény, amely nemcsak bemutatja a magyarság által megőrzött régebbi és újabb néptáncokat, hanem szintről-szintre haladva e táncok eredetével, a fejlődés, a változások okaival is foglalkozik.
Egy izgalmas játékra hívtuk a diákokat, akik okostelefonjaik segítségével kapcsolódhattak be a virtuális múzeumi sétába. 4 szervezett előadást mutattunk be ebben az évadban, de a következő évadban újra várjuk szeretettel a diákokat erre az izgalmas kalandozásra.
Produkciós tevékenységünk mellett fontos kiemelnünk, hogy az évad második felében elkezdődtek a Háromszék Táncstúdió felújítási munkálatai. A Kovászna Megye Tanácsa által finanszírozott projekt keretében új tető- és homlokzatszigetelés kap a Háromszék Táncegyüttes és az M Studio állandó játszóhelyeként működő épület, továbbá korszerűsítik az épület szellőztetőrendszerét is.
A 65 előadás után most rövid szünetet tartunk, augusztusban pedig újult erővel várjuk nézőinket az István, a király Székelyföldi Nagyprodukcióra, amelynek ismét a Sepsi Aréna ad otthont augusztus 20-24. között.
A Háromszék Táncegyüttes színes és színvonalas tevékenységét az évad folyamán Kovászna Megye Tanácsának állandó támogatása mellett a Csoóri Sándor Alap, a Bethlen Gábor Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala támogatta pályázatok révén.
Folklór-kvíz diákoknak
A magyar táncörökség történeti rétegei
Az európai táncok története az ősi rituális táncoktól a jelenkori szórakozóhelyeken látható mozgásformákig nagyon hosszú és sajátos utat járt be, mely eleinte hasonló volt, de egy idő után már eltért mindattól, ami más kontinenseken történt. Nagyon színes és gazdag tánckultúra alakult itt ki az idők folyamán, amely a művészettörténeti korstílusok és divatok szárnyán többször is körüljárta az öreg kontinenst, mindenütt gazdagodott valamivel, s amelynek legnagyobb része a Kárpát-medencei néphagyományban csodálatos módon máig fennmaradt, sokkal gazdagabban, mint bárhol máshol.
Ezen túlmenően természetesen a mi táncaink nem csupán az európai divatok lenyomatai, hanem beépítve magukban hordozzák az általunk, illetve a minket követő többi vándornépek által Ázsiából hozott örökséget is. Ezzel és más igen jelentős önrésszel is kiegészülve, táncaink az idők során saját közösségi igényeink szerint alakítva, fejlesztve egyedi Kárpát-medencei jelleget kaptak, miután más népek már nem művelték, nem művelik azokat, csak mi. Olyan táncunk is van, amit a romantikus korban kifejezetten a magyar nemzeti önkifejezés céljából tudatosan hoztak létre magyar zene- és táncalkotók, s amelyeket aztán a maga ízlésének megfelelően, generációkon keresztül szépen tovább csiszolt a táncoló nép. Ráadásul, ennek az egész néptánckultúrának a modern városi környezetben való továbbéltetésére is mi, magyarok találtuk fel ötven évvel ezelőtt a táncházat, ami immár az egész világon ismert, s amit egyre többen igyekeznek tőlünk eltanulni.
Előadásunk egy friss, pörgős interaktív néprajzi gyűjtemény, amely nemcsak bemutatja a magyarság által megőrzött régebbi és újabb néptáncokat, hanem szintről-szintre haladva e táncok eredetével, a fejlődés, a változások okaival is foglalkozik.
Egy izgalmas játékra hívjuk a diákokat, akik okostelefonjaik segítségével kapcsolódhatnak be a virtuális múzeumi sétába.
Előadásunk során a következő termekben teszünk látogatást:
Koreográfusok: Farkas Tamás m.v., Farkas Ágnes m.v., Melles Endre, Tekeres Gizella
Zenei szerkesztés: Fazakas Levente
Szakmai tanácsadó: Kádár Elemér
Rendező-koreográfus: Ivácson László
Tánckar: Ádám Júlia, Bakos Ernő, Both Eszter, Gere Csaba, Gere Gabriella, Fazakas Mónika, Fülöp Zoltán-József, Kiss Adorján, Kocsis Lilla-Tünde, Koncz Attila, Lukács Réka, Márton Csaba, Márton Edina-Emőke, Melles Endre, Oláh Ágota, Pável Hunor-Mihály, Podholiczky Rebeka-Ráhel, Portik-Cseres Norbert, Szvinyuk Sándor
Énekes: Erőss Judit
Zenekar: Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Szilágyi László
Hang: Kelemen István, Vajda Attila
Fény: Bedőházi Alpár
Színpadi és műszaki munkatársak: Fegyver Botond, Maksai Gábor
Öltöztetők: Kis Gabriella, Para Kinga
Ügyelő: Karácsony Endre
Tánckarvezetők: Tekeres Gizella, Melles Endre
Zenekarvezető: Fazakas Levente
Művészeti vezető: Ivácson László
Irodalmi titkár: Szőcs Ildikó
Szervező: Szilágyi László
Adminisztrációs vezető: Kátai Jocó
Aligazgató: Sipos Noémi
Igazgató: Virág Endre
Plakát design: Kusztos Attila
Bemutató előadás:
2022. május 31., 13:30 óra – Sepsiszentgyörgy, Háromszék Táncstúdió (szervezett előadás)
További szervezett előadások a Háromszék Táncstúdióban:
A Háromszék Táncegyüttes előadás-szervező munkatárssal bővíti adminisztrációs csapatát a 2022/2023-as évadtól. Keressük az előadó-művészetek iránt elhivatott, lendületes, rugalmas új kollégánkat.
Munkakör megnevezése: előadás-szervező (művészeti referens)
Főbb feladatok:
Elvárások:
Előnyt jelent:
A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő
A munka kezdete: 2022. augusztus 15.
A munkavégzés helye: elsősorban Sepsiszentgyörgy (Gábor Áron u. 1. sz.), de a gyakori turnék és kiszállások miatt elvárás a rugalmasság.
Jelentkezési határidő: 2022. június 20., 10:00
Jelentkezni fényképes szakmai önéletrajz és motivációs levél beküldésével lehet, a dokumentumokat a e-mail címen fogadjuk.
Érdeklődni a 0721-139882 telefonszámon lehet.
A szóbeli és írásbeli vizsga időpontjáról személyesen értesítjük a jelentkezőket.
