Április 10-én - szervezett előadások keretében- bemutatjuk a Lúdas Matyi c. felújított gyerekműsorunkat Novák Ferenc „Tata” rendezésében. A Fazekas Mihály klasszikus műve alapján készült mese-musical a sepsiszentgyörgyi közönségnek nem ismeretlen, hiszen a Háromszék Táncegyüttes  2001-ben és 2008-ban is már színpadra vitte - nem kis sikerrel. A 2024-es premier ezeknek a felújított változata, amelyet több szereposztásban tűzünk műsorra.

A Háromszék Táncegyüttes Lúdas Matyija sokban különbözik eredeti önmagától. "Itt is háromszor veri ugyan sérelmeit vissza, de a módszerek maiabbak. Színesebb-tarkább a környezet is: a liba szerelmes Matyiba, s Döbrögi is kap maga mellé méltó társat egy hataloméhes, kapzsi feleség személyében.” (Novák Ferenc)

Alkotók:
Díszlettervező: Deák Barna (Götz Béla terveinek figyelembevételével)
Jelmezek: Deák M. Ria, Tekeres Gizella
Zeneszerző: Rossa László
A songok szerzői: Jilling Jácint és Novák Péter
Művészeti munkatárs: Fazakas Misi, Fazakas Levente

A rendező munkatársa: Ivácson László
Rendező-koreográfus: Novák Ferenc

Szereposztás:
Ludas Matyi – Portik-Cseres Norbert / Fülöp Zoltán-József
Liba – Kocsis Lilla-Tünde / Ádám Júlia / Both Eszter
Édesanya – Fazakas Mónika / Gere Gabriella
Döbrögi – Melles Endre / Márton Csaba                                                                        
Döbröginé – Lukács Réka / Márton Edina-Emőke
Őrmester – Drimba Máté /  Gere Csaba
Káplár – Kiss Albert-Adorján / Pável Hunor-Mihály
Katonák – Balla Gábor-Gergely, Ferencz Péter
Mesélő – Pável Hunor-Mihály/ Melles Endre
Madárijesztő – Vass Tünde / Abonyi Rebeka
Építész – Márton Csaba / Portik-Cseres Norbert
Orvos - Gere Csaba/ Drimba Máté
Karatemesterek – Márton Csaba, Fülöp Zoltán-József / Kiss Albert-Adorján, Portik-Cseres Norbert
Vándorlányok – Abonyi Rebeka, Both Eszter, Vitályos Dorottya-Lídia, Ádám Júlia / Kocsis Lilla-Tünde
Vajákos asszonyok – Márton Edina-Emőke / Lukács Réka
Gere Gabriella / Fazakas Mónika
Abonyi Rebeka / Vass Tünde

Vásárosok:
Csizmavásárló – Márton Csaba / Drimba Máté
Kalotaszegi legények – Pável Hunor-Mihály, Fülöp Zoltán-József / Melles Endre, Portik-Cseres Norbert
Botos tánc – Gere Csaba,  Kiss Albert-Adorján
Köcsögös lányok - Both Eszter, Ádám Júlia/ Kocsis Lilla-Tünde, Vass Tünde, Márton Edina-Emőke/ Lukács Réka, Abonyi Rebeka, Vitályos Dorottya-Lídia
Cigány asszony - Gere Gabriella/ Fazakas Mónika

Fotó: Kátai Jocó

Új bemutató, Szent György-napi ünnepi előadás és táncházak színesítik áprilisi műsorrendünket.

Április 10-én bemutatjuk a Lúdas Matyi c. felújított gyermekelőadásunkat Novák Ferenc „Tata” rendezésében. A Fazekas Mihály klasszikus műve alapján készült mese-musical a sepsiszentgyörgyi közönségnek nem ismeretlen, hiszen a Háromszék Táncegyüttes  2001-ben és 2008-ban is már színpadra vitte - nem kis sikerrel. A 2024-es premier ezeknek a felújított változata.
A Háromszék Táncegyüttes Lúdas Matyija sokban különbözik eredeti önmagától. "Itt is háromszor veri ugyan sérelmeit vissza, de a módszerek maiabbak. Színesebb-tarkább a környezet is: a liba szerelmes Matyiba, s Döbrögi is kap maga mellé méltó társat egy hataloméhes, kapzsi feleség személyében.” (Novák Ferenc)

Az április 10-i bemutatót követően több szervezett előadás keretében várjuk a sepsiszentgyörgyi, gelencei és nagyajtai óvodásokat és kisiskolásokat. 

Alkotók:
Díszlettervező: Deák Barna (Götz Béla terveinek figyelembevételével)
Jelmezek: Deák M. Ria, Tekeres Gizella
Zeneszerző: Rossa László
A songok szerzői: Jilling Jácint és Novák Péter
Művészeti munkatárs: Fazakas Misi, Fazakas Levente
A rendező munkatársa: Ivácson László
Rendező-koreográfus: Novák Ferenc

A hónap elején újra műsorra tűzzük a Hazától hazáig c. folklór előadásunkat. Április 5-én Székelyudvarhelyen a XXV. Kékiringó Néptáncfesztiválon, 20-án Sepsiszentgyörgyön játsszuk a Módos Máté és Módosné Almási Berta Csilla által rendezett produkciót.
Bővebben az előadásról: Hazától hazáig

A Farkas Tamás és Tapasztó Ernő rendezésében készült ECCE HOMO c. táncszínházi előadásunkat április 16-án Kézdivásárhelyen visszük színpadra. A Szent György Napok kulturális programsorozatának részeként április 23-án a Háromszék Táncstúdióban is megtekinthető lesz a Munkácsy Mihály nyomán készült produkció.
Bővebben az előadásról: ECCE HOMO

Ebben a hónapban két alkalommal is várjuk táncházba a népzene- és néptánckedvelőket: április 12-én, valamint a Szent György Napok keretében idén is megrendezzük a hagyományos táncházat április 26-án (pénteken) a Tamási Áron Színház előcsarnokában.

A Szent György Napok keretében, április 22-én, este 8 órától a békéscsabai Tabán Táncegyüttes és az Aradi Kamaraszínház közös előadását láthatjuk a Háromszék Táncstúdióban.
A Farkas Tamás – Tapasztó Ernő által rendezett 497 című műsor egy táncszínházi, „performance” jellegű előadás, amely táncdramatikus eszközökkel mutatja be négy romániai fiatal kálváriáját. A történet szerint Dumitru Dan vezetésével 1908-ban négy Buzău-i zenész, táncos jelentkezett a Touring Club de France által meghirdetett világkörüli gyalogló versenyre. Az utazók román népdalokat és néptáncokat tanultak, valamint hangszereken kezdtek játszani annak érdekében, hogy útjuk során saját folklórjuk előadásával tartsák fenn magukat. A csoport 1910-ben román népviseletben kezdte meg a több mint tíz évig tartó utazását, mely során 497 pár bocskort használtak el. Feljegyzések, térképvázlatok és napló töredékek álltak az alkotók rendelkezésére, melyek által betekintést nyerhettek a kontinenseket átívelő, kihívásokkal teli, sokszor drámai és tragikus utazásba. A gyaloglók voltak fogságban, vettek részt államelnöki fogadáson, érte őket baleset, de szórakozhattak egy híres indiai maharadzsa palotájában is, és mindezek folyamán számtalanszor megkérdőjelezhetővé vált a jelöletlen ösvényen haladás fontossága.
Az I. világháború kitörése és az infláció miatt a 100 000 frankos díj értéke oly annyira csökkent, hogy
a diadalmaskodó(k) anyagi helyzete változatlan maradt. Az alkotók felteszik a kérdést a fogyasztói
társadalom és a globalizáció termékeinek létjogosultságaival kapcsolatban.

Alkotók:
Rendező-koreográfus: Farkas Tamás
Társrendező: Tapasztó Ernő
Művészeti asszisztens: Farkas Ágnes
Zeneszerző: Gera Gábor
Látványterv: Ioan Horga

Táncosok: Harmati Patrik, László Richárd, Móricz Bence, Varga József

Program:

Április 5. (péntek) 19:00Hazától hazáig
XXV. Kékiringó Néptáncfesztivál
Székelyudvarhely Művelődési Ház
Április 10. (szerda) 10:00 és 19:00Lúdas Matyi
bemutató előadások
Sepsiszentgyörgy Háromszék Táncstúdió
Április 11.(csütörtök)
9:00 és 11:00
Lúdas Matyi
szervezett előadások
Sepsiszentgyörgy Háromszék Táncstúdió
Április 12. (péntek) 10:00 és 12:00Lúdas Matyi
szervezett előadások
Sepsiszentgyörgy Háromszék Táncstúdió
Április 12. (péntek) 20:00TáncházSepsiszentgyörgy
Tamási Áron Színház előcsarnoka
Április 16. (kedd) 19:00ECCE HOMOKézdivásárhely
Vigadó Művelődési Ház
Április 18. (csütörtök)
10:00 és 12:00
Lúdas Matyi
szervezett előadások
Gelence
Művelődési Ház
Április 19. (péntek) 19:00Lúdas MatyiNagyajta
Művelődési Ház
Április 20. (szombat)
20:00
Hazától hazáigSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Április 22. (hétfő) 20:00497
A békéscsabai Tabán Táncegyüttes és az Aradi Kamaraszínház közös előadása a Szent György Napok keretében
Sepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Április 23. (kedd) 20:00ECCE HOMO
Szent György Napok keretében
Sepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Április 26. (péntek)
20:00
Táncház
Szent György Napok keretében
Sepsiszentgyörgy
Tamási Áron Színház előcsarnoka

Programváltozás ‼️ Objektív okok miatt elmaradnak a Nagyvárad Táncegyüttes március 28-ra és 29-re meghirdetett, A Schmürz és Istenes c. vendégelőadásai. A megvásárolt jegyek visszaválthatóak a sepsiszentgyörgyi Központi Jegyirodában!

A jegyiroda hétfőn, kedden és szerdán 8:00–16:00 óra között, csütörtökön 8:00-17:00 között, pénteken 8:00-15:00 között tart nyitva. Telefonszám: 0267312104.

A Nagyvárad Táncegyüttes két vendégjátékot hoz Sepsiszentgyörgyre. Március 28-án A Schmürz c. fizikai színházi előadást mutatják be a Háromszék Táncstúdióban, 29-én pedig az Istenes című táncszínházi produkciót játsszák a Tamási Áron Színház nagytermében, melynek rendezője Novák Péter. 


A Schmürz
Boris Vian Birodalomépítők, avagy A Schmürz című drámája alapján
Fizikai színházi őrület

Mindannyiunkban ott lapul egy alteregó, aki megszemélyesíti elnyomott vágyainkat, tetteinket, amelyekre nem vagyunk büszkék, de elfojtott lelkiismeretünket is. Ez a valami mindig ott van velünk, még azelőtt is, hogy mi megélnénk, átélnénk egy-egy pillanatot. Ez a valami – vagy inkább valaki – ő, a Schmürz.

Adott egy hétköznapi család. Menekülnek. Átlagemberek, kispolgárok, akik folyamatosan elmennek egymás mellett, mintha saját életükkel párhuzamosan léteznének. Félve menekülnek egy bizonyos hang elől, miközben a Schmürz mindig ott van velük. Ő nem menekül, csak van, létezik egy térben a családdal, és minden fájdalmat, terrort, megaláztatást kibír. A család menekülési kísérletei szoros összefüggésben vannak a Schmürz jelenlétével.

Az előadás egy eszeveszett hajsza, melyben szereplőink a túlélés reményében egy jobb élet felé rohannak.

Boris Vian drámáját feldolgozva, a fizikai színház eszközeivel élve, a társulat egy olyan kiüresedett világrend felmutatására törekszik, mely a testi fájdalmak és kínok megélésével kíván egyfajta megtisztulás-élményt nyújtani a rituálé résztvevőinek.

Rendező - koreográfus: Györfi Csaba
Zeneszerző: Boros Csaba
Díszlettervező: Cristina Breteanu
Jelmeztervező: Cristina Breteanu
Dramaturg: Czvikker Katalin

Táncosok:
Apa: Barabás Hunor
Anya: Kerekes Dalma
Kislány: Barkóczi Réka
Szobalány: Krupár Luca
Schmürz: Törteli Nadin

Az előadás időpontja és helyszíne: március 28., csütörtök, 19:00 óra, Háromszék Táncstúdió


Istenes
Táncszínházi előadás

A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató nagy kérdésekre. Gyakran drámaian vagy komikusan, máskor hittel telítve vagy jóleső fatalizmussal, valóságos vagy szürreális képekben fogalmaztak veszteségről, sorsszerűségről, szerelemről, halálról egyaránt.

Ebből az autentikus tudástárból merít az előadás, amely egy fordított élettörténet dramaturgiáját követve, a temetéstől a születésig, a koporsótól a bölcsőig kíséri végig a lét állomásait. Miként viszonyulunk az elmúláshoz és az öregkorhoz? Mennyire tesz boldoggá a megállapodottság vagy milyenné a magány? Örök érvényűek-e a barátságról, szerelemről alkotott fogalmaink, boldog-e a gyerekkor, s megpróbáltatás-e a születés? Népművészetünk erdélyi dialektusai kivételesen „beszédesek” az emberi kapcsolatok terén, megrendítően jelenítik meg a közösségi, családi, férfi és női viszonyok relációit.

Több generáció számos koreográfusának munkái bizonyították, hogy az autentikus kifejezésmód alkalmas a sokrétű, szofisztikált tartalmak színpadi megjelenítésére. – Ezt a szakmai örökséget kívánjuk követni magunk is! Ugyanakkor, igazodva a társulat adottságaihoz, az előadás a kortárs műfajok formanyelvéből is merít, ekképpen folytatva az idén 20 éves Nagyvárad Táncegyüttes szellemi hagyományait.

Rendező: Novák Péter
Zeneszerző: Kiss Ferenc
Díszlettervező: Cristina Breteanu
Jelmeztervező: Cristina Breteanu
Dramaturg: Czvikker Katalin
Koreográfusok: Farkas Tamás, Törteli Nadin

Zenészek: Dallos Levente, Kiss Dóra m.v.

Táncosok:
Barabás Hunor
Barkóczi Réka
Benedek Janka m.v. / Herman Bori m.v.
Brugós Sándor-Csaba
Forgács-Popp Jácint
Forgács Zsombor m.v.
Imre Béla
Kádár Orsolya
Kerekes Dalma-Gabriella
Krupár Luca
Nagy-Csomor Márton
Nagy Dominika
Rácz Lajos-Levente
Törteli Nadin

Az előadás időpontja és helyszíne: március 29., péntek, 19:00 óra, Tamási Áron Színház nagyterme

Az előadásokra jegyek a Központi Jegyirodában kaphatóak. A jegyiroda hétfőn, kedden és szerdán 8:00–16:00 óra között, csütörtökön 17:00, pénteken 15:00 óráig tart nyitva.

Gazdag és változatos műsorrenddel készülünk a tavasz első hónapjára. Reflektorfényben a Petőfi emlékére összeállított Élni fogunk szabadon c. folklórműsorunk, újra játsszuk az ECCE HOMO c. táncszínházi produkciónkat, vendégelőadásokkal érkezik az Udvarhely Néptáncműhely és a Nagyvárad Táncegyüttes, a hónap végén pedig együttesünk zenekara diákoknak tart szervezett hangszerbemutatókat.

Március 7-10. között Sepsiszentgyörgyön, Nagyajtán, Esztelneken és Gyergyóújfaluban visszük színpadra az Élni fogunk szabadon c. folklórműsort Ivácson László rendezésében, amely Petőfi Sándornak a Székelyföld népeivel való kapcsolatát mutatja be, az 1848-1949-es évek hangulatának változatait, az aktuális események nyomán támadó lelkesedést, együttérzést. 

A hónap közepén egy turné keretében Aradon, Temesváron és Marosvásárhelyen lépünk fel a Petőfi emlékét idéző előadásunkkal. Társulatunk Aradon és Temesváron a március 15-i megemlékező ünnepségeknek lesz kiemelt fellépője. 

Bővebben az előadásról: Élni fogunk szabadon

A hónap második felében vendégjátékokat tartunk az ECCE HOMO c. új táncszínházi produkcióval: március 21-én a székelyudvarhelyi, 22-én pedig a nyárádszeredai közönség láthatja a rendhagyó előadást. A produkcióban Farkas Tamás békéscsabai koreográfus és Tapasztó Ernő aradi színész-rendező egyedi módon dolgozza fel Munkácsy Mihály tíz emblematikus festményét. Az alkotók a festőgéniusz munkáin keresztül aktuális, 21. századi kortárs gondolatokat kívánnak közvetíteni, mint pl. a gyermekmunka, a gyermekek kizsákmányolása, az emberi gyarlóság, szeretet, gúny, vágy, az áteredő bűnnel terhelt emberi természet sajátosságai.

Bővebben az előadásról: ECCE HOMO

Március 25-én és 26-án együttesünk zenekara három Hangszerbemutatót is tart diákoknak. Ezúttal a brassói, kovásznai és zabolai gyerekek ismerkedhetnek meg a különböző hangszerekkel.

Március folyamán két hivatásos táncegyüttes is a vendégünk lesz Sepsiszentgyörgyön. Március 11-én mesejátékkal érkezik az Udvarhely Néptáncműhely. Az Ivácson László által rendezett Világszép Nádszálkisasszony c. gyermekműsort két szervezett előadás keretében tekinthetik meg legkisebb nézőink a Háromszék Táncstúdióban.

A hónap végén két vendégjátékot is hoz városunkba a Nagyvárad Táncegyüttes. Március 28-án A Schmürz c. fizikai színházi előadást mutatják be a Háromszék Táncstúdióban, 29-én pedig az Istenes című táncszínházi produkciót játsszák a Tamási Áron Színház nagytermében, melynek rendezője Novák Péter. 

Táncházat március 1-jén, pénteken szervezünk a Tamási Áron Színház előcsarnokában, este 8 órától.

Havi program:

Március 1. (péntek)
20:00
TáncházSepsiszentgyörgy
Tamási Áron Színház előcsarnoka
Március 7. (csütörtök)
19:00
Élni fogunk szabadonSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Március 8. (péntek)
19:00
Élni fogunk szabadonNagyajta
Művelődési Ház
Március 9. (szombat)
19:00
Élni fogunk szabadonEsztelnek
Művelődési Ház
Március 10. (vasárnap)
19:00
Élni fogunk szabadonGyergyóújfalu
Lázár István Művelődési Ház
Március 11. (hétfő)
10:00 és 12:00
Világszép Nádszálkisasszony
Az Udvarhely Néptáncműhely
vendégelőadása szervezett előadások
Sepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Március 15. (péntek)
18:00
Élni fogunk szabadonArad
Ioan Slavici Színház
Március 16. (szombat)
15:00 és 19:00
 Élni fogunk szabadonTemesvár
Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Március 18. (hétfő)
19:00
Élni fogunk szabadon  Marosvásárhely
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Nagyterme
Március 21. (csütörtök) 19:00ECCE HOMOSzékelyudvarhely
Művelődési Ház
Március 22. (péntek)
13:00
ECCE HOMO
szervezett előadás
Nyárádszereda
Művelődési Ház
Március 25. (hétfő)
10:00 és 12:00
Hangszerbemutató
szervezett előadások
Brassó
Áprily Lajos Főgimnázium
Március 26. (kedd)
09:00 és 12:00
Hangszerbemutató
szervezett előadások
Kovászna
Zabola
Március 28. (csütörtök) 19:00A Schmürz
A Nagyvárad Táncegyüttes vendégelőadása
Sepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Március 29. (péntek)
19:00
Istenes
A Nagyvárad Táncegyüttes vendégelőadása
Sepsiszentgyörgy
Tamási Áron Színház Nagyterme

Sepsiszentgyörgyi előadásainkra jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadások előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

A táncházakat a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatja.

Kádár Elemér néptáncpedagógus, táncművész, koreográfus, szakíró véleményezte az ECCE HOMO c. új táncszínházi produkciónkat.

Ecce Homo
Háromszék Táncegyüttes, Sepsiszentgyörgy 2024.01.30. (A bemutató utáni, második előadás)

„Az ECCE HOMO című táncszínházi produkció Munkácsy Mihály festményeit
kívánja egyedi módon feldolgozni. Az előadás egyrészt felhasználja a festőgéniusz
életútjának egy-egy karakteres elemét, másrészt 21. századi, kortárs gondolattal társítja
a képzőművészeti alkotások jelentéstartalmát, mondanivalóját, erős drámaiságát. A
műsor egésze az Íme az ember, szinte filozófiai gondolat mentén halad, boncolgatva az
emberi gyarlóságot, szeretetet, gúnyt, vágyat, az áteredő bűnnel terhelt emberi természet
sajátosságait. Az alkotók egy folyamatosan mozgó, állandóan változó projekció
használatával alakítják a teret Munkácsy Mihály festményeinek sajátos helyszínévé.” –
ígéri a színlap.
És még mielőtt rátérnék, hogy mit is láttam, szögezzük le: itt és most ugyan nem
született teljesen új műfaj, de szinte… Élt egyszer ugyanis egy orosz zeneszerző, aki az
orosz magasművészet fénykorában komponált már képzőművészeti alkotások hatása
alatt nagyléptékű zeneművet (mely többrendbéli átdolgozások után az eredeti mű
keletkezése után közel ötven évvel lett csak híres és népszerű, s azóta több kortársbalett-adaptációt is megért), de kortársai nem értették és nem fogadták valami jól… És azóta
sem igazán jellemző, hogy képzőművészeti alkotások képezzék zeneművek, vagy
táncjátékok alapját, holott ebben a tárgykörben igazán komoly lehetőségek lapulnak.
Irodalmi-, dráma- és zeneműveket relatíve gyakran láttunk táncjáték formában színpadra
alkalmazva, mi több, ez az egyik leginkább jellemző műforma színpadi táncos társulataink
repertoárjában, de a festett-faragott kép „megmozdítása” valahogy más, talán nem is
lehetséges, gondolhatták eddig sokan…
Mindannyiunk szerencséjére ezt az elvet nem ismerte Farkas Tamás, és mert nem tudta,
hogy ez nehéz, azt meg pláne nem, hogy lehetetlen, hát nekiállt és megcsinálta! Tény,
hogy helyenként kicsit keresik még az alkotók a jó megoldásokat, s valószínűleg
alakítanak még ezen az előadáson is itt-ott a közeljövőben, de vitathatatlan, hogy egy
bűvösnek vélt határvonal sikeres átlépése, az úttörés immár megtörtént (nem először a
határokat feszegető és formákat bontogató Háromszék Táncegyüttes történetében,
amúgy!).
És most már hadd beszéljek arról, amit láttam. Először is a Munkácsy-kiállítás képei:

  1. Ásító inas
  2. Siralomház
  3. Köpülő nő
  4. Rőzsehordó nő
  5. Ballada (más jegyzékekben: Szerelmi ének)
  6. Liszt-portré
  7. Mozart halála
  8. Krisztus Pilátus előtt
  9. Ecce Homo
  10. Golgota

És egy ráadás: Önarckép (megjegyzéssel a későbbiekben)

Pompás összeállítás, minden egyes eleme megindokolható, s a képek „megmozgatása” is esetenként egészen bravúros. Vannak azonban képek, melyek bizonyos paramétereik miatt számomra mégis kilógnak a kiállításból, bár önmagukban azért pozitívan értékelhetők. Ezek főleg a zenei és kosztümös témák, melyeknek pl. a humora és míves kivitele amúgy elvitathatatlan, és kiváló karakteralakításokat van szerencsénk látni! És vannak, amelyek bizonyos részleteikben számomra túlságosan körülményes- hosszadalmasak, hogy aztán váratlanul lecsapják a poént (Ásító inas, Siralomház). Ez utóbbiban pedig számos olyan koreográfiai huszárcsel felvillan, amely már abba az irányba mutat, ami aztán később kétszer is „Na ez az!”- érzést váltott ki belőlem. Eleinte azt reméltem, hogy miként pl. a Felhőatlasz c. filmben, ez esetben is összeáll a végén a sok kis kép egy kerek egésszé, de aztán egyre inkább eluralkodott rajtam az érzés, hogy elveszítettem a fonalat…

Pedig, amint már mondtam, szép számmal vannak az előadásban igazán szép koreográfusi megoldások, különösen azok, amelyekben nem ismerem fel pl. a szatmári verbunk elemeit, hanem a néptánc-alapú színpadi nyelvezet teljesen a téma szolgálatában ölt eredeti formát. A köpülő és a rőzsehordó nők jeleneteit igazán nagyon szépen foglalja keretbe Molnár Anna balladája, ez az egyik legszebb része az előadásnak.

A ballada jóvoltából az alkotók és nem vitás, hogy a táncosok is ihletetten továbbgondolták a híres képeket és bátran fűzték őket össze olyan további „képekkel”, melyeket nem Munkácsy mester festett, hanem a népköltészetünkben maradtak ránk, de amelyeknek itt szerepük és értelmük lett. Ez a kreatív bátorság kell az ilyen előadáshoz!

A másik ilyen nagyon erős és kellőképpen míves jelenetsor a Krisztus-trilógia. Ez így akár egy önálló, külön előadás is lehetne. Zseniális, ahogy a három kép közötti teret megtölti az egyes kiemelkedő karakterek ábrázolása, mint pl Júdás, Barabás, Mária Magdolna… És nyilván Jézus és Pilátus alakjai is, bár itt már megint kibújik a zsákból pár túlságosan könnyen jött néptáncos megoldás: a helytartó maruntelu-ja, melyről minden néptánchoz értő néző azonnal Méhkerékre gondol, és Jézus ugróstánca sem feltétlenül szerencsés, a korábbi méltóságteljességéhez nem illik, hogy egy ágyékkötőben, töviskoronásan, összekötözött kezekkel ugrándozik.

A záróképben a kereszt nagyon pici, bár annak méltóságteljes összeácsolása szép párt alkot a kezdőképben kétségbeesetten ágyat építő inas kapkodó munkálkodásával… Ahogyan azonban a látványos-hatásos előkészületek után a táncos fölkucorodik rá, emiatt az apróság miatt nem annyira drámai, mint amennyire az lehetne, s amilyeneket korábban más társulatok megfeszített Krisztus-ábrázolásaiban már láttunk.

És akkor a megjegyzés a Munkácsy-portréhoz, amit fentebb ígértem. Egy technikai baki következtében ez a kép az előadás fináléjában nem jelent meg a kivetítőn. Hogy ott kellett volna lennie, azt csak a bemutatón készült fotók és elmondás alapján tudtam meg.
Nekem az egyébként erős záróképből nem hiányzott, hogy hiányzott. Talán érdemes eltekinteni tőle a jövőben is, vagy valahol egészen más helyen, más kontextusban emelni be.

A díszletek, kellékek, esetenként a jelmezek is elszomorítóan egyfunkciósak (különösen az óriásbillentyűzet), a kivetített képekkel való játék néha jól működik, de nem mindig. A kivetített és a táncosok által megjelenített képek egyidejű alkalmazása, mutatása kicsit együgyű, valamelyik felesleges. Ezt az animáció-alkalmazást, melyben nem vitás, hatalmas lehetőségek vannak, érdemes lenne a közeljövőben kicsit újra- vagy továbbgondolni. Az eredeti képek reprodukcióinak megmutatása szükséges, de nem biztos, hogy pont akkor, amikor a színen a táncosok ugyanazt pózolják. A képek/jelenetek/témák közötti határokat több alkalommal is jobban el lehetne kenni, valahogy úgy, mint a balladás nők és a trilógia esetében, ahol sok jó játék és mellékszál is bejön, látszik, hogy az alkotók ezeken dolgoztak fejben a legtöbbet. Abban komoly lehetőségek vannak még, hogy a jelenet tárgyát képező teljes művek egyes részleteit, egyes szereplőit és a táncosokat együtt hozza helyzetbe az alkotó, de szerencsésebb lenne, ha nem egy kivetített, meg egy élőszereplős képet látnánk egyszerre, hanem tényleg „csak” egyet, melynek egy része élőalakos, másik része animáció.

Van (?) egy mellékszál az egész előadásban, amelyben a száznyolcvan éve született festőt igyekeznek az alkotók valahogy felvillantani, de sajnos ez inkább csak egy szándék maradt, mintsem egy jól végigvezetett vezérfonal, mit a nézők felismernek és követni tudnak.

Nagyon jó a zene! Kár, hogy egyetlen zongoraszólót leszámítva a teljes hanganyag felvételről megy, bár ennek oka nyilvánvaló és amúgy felettébb dicséretes, hogy ekkora odafigyeléssel és igényes munkával ezeket a felvételeket létrehozták. Lehet, sőt elég valószínű, hogy Fazakas Levente még nem fog ezzel a művével Muszorgszkij mester mellé ülni ama dobogóra, de megvan az esélye, hogy ha így halad, idővel majd akár azt is megtehesse! Ami egészen biztos: megnézem még a napokban ezt az előadást újra.

Alkotók:
Zeneszerző: Fazakas Levente
Jelmez: Cristina Breteanu
Díszlet: Szőke Zsuzsi
Látvány, projekció: Izsák Előd
Kellékmester: Zayzon Ádám

Művészettörténeti tanácsadó: Gyarmati Gabriella
Dramaturg: Tapasztó Ionela-Alexandra
Táncmester, koreográfus asszisztens: Farkas Ágnes
Koreográfus: Farkas Tamás

Rendező: Farkas Tamás - Tapasztó Ernő

A hangfelvételen közreműködnek:

Tiberius String Quartet:
Molnár Tibor - I. hegedű
Lokodi Károly - II. hegedű
Molnár József - mélyhegedű
Zágoni Előd - gordonka

Dresch Mihály - tárogató, fuhun
Rázga Áron/Vida Mónika Ruth- zongora
Lőfi Gellért - ének
Gáspár Csaba - ének
Kerezsi Csanád - ének

Heveder zenekar:
Fazakas Levente - hegedű, ének
Fazakas Albert - cimbalom, brácsa
Szilágyi László - brácsa, ütőgardony
Bajna György - nagybőgő

Both Hajnal – fuvola
Vitályos Dorottya - klarinét
Kertész Huba – gitár
Kertész János - zongora

Az előadásban élőben zongorázik Ádám Julcsi.
Stúdió, utómunka: Kertész János, Kertész Huba
Plakát: Hodgyai István

Tánckar: Abonyi Rebeka, Ádám Júlia, Balla Gergely, Both Eszter, Gere Csaba, Gere Gabriella, Drimba Máté, Fazakas Mónika, Ferencz Péter, Fülöp Zoltán-József, Kiss Adorján, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Márton Csaba, Márton Edina-Emőke, Melles Endre, Pável Hunor-Mihály, Portik-Cseres Norbert, Vass Tünde, Vitályos Dorottya

Az előadáson felhasznált műtárgyfotók a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, valamint Pákh Imre magángyűjtő tulajdonát képezik, és jogi védelem alatt állnak.

Fotó: Ádám Gyula, Kátai Jocó

Erdély legfiatalabb hivatásos táncegyüttese, a Bekecs Táncszínház néptáncos és táncszínházi produkciói mellett, időnként prózai központú előadásaival is elkápráztatja közönségét. „Két világ közé hajítva, melyikhez nyújtsam jobbom, nem tudom” – ezt a Madách-idézetet választották az alkotók a Kit szerettél, Madách? című előadás mottójának, melyet február 22-én mutatnak be a Háromszék Táncstúdióban.

Madách Imre a magyar irodalom világhírű büszkesége, az életét és műveit meghatározó asszonyok, Majtényi Anna és Fráter Erzsébet szorításában élt. Miközben az anyós és a meny alapjaiban és apró részleteiben is teljesen különböző világa harcol egymással, közöttük a szelíd, az alkotásnak élő író felőrlődik. Csatáikat az író szeretetének kizárólagos birtoklásáért vívják.  Mindkét nő tisztán szeretne az Úr elé állni, számot vetnek eddigi életükkel, keresik a megnyugvást. Előadásunkban szereplőink életük meghatározó eseményeit, tetteik mozgató rugóit, legbensőbb gondolataikat, érzéseiket tárják fel és megidézik a már halott Madách Imrét. Örök, szinte mindennapi téma: anyós és meny ellentéte, ellenségessége és a köztük őrlődő, mindkettőt szerető férfi tehetetlen fájdalma. Így élt és alkotta meg Az ember tragédiáját Madách Imre.

Előadók:
Majthényi Anna - Kilyén Ilka
Fráter Erzsébet - Ritziu Ilka-Krisztina
Madách Imre - Györfi Csaba

Alkotók:
Zeneszerző: Boros Csaba
Díszlet – jelmeztervező: Cristina Breteanu
Rendező – koreográfus: Györfi Csaba

Az előadásra jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadások előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

Ebben a hónapban Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is bemutatjuk ECCE HOMO c. új táncszínházi előadásunkat, vendégelőadással érkezik a Bekecs Táncszínház, február 28-án pedig szervezett előadás keretében emlékezünk Petőfire az Élni fogunk szabadon c. folklórműsorunkkal.

Farkas Tamás békéscsabai koreográfus és Tapasztó Ernő aradi színész-rendező egyedi módon dolgozza fel Munkácsy Mihály tíz emblematikus festményét az ECCE HOMO c. előadásban. A  produkciót a Munkácsy-emlékév apropóján mutatjuk be, ugyanis a magyar festőóriás 180 éve, 1844. február 20-án született Munkácson (Kárpátalja, Ukrajna).  Farkas Tamás a festőgéniusz munkáin keresztül aktuális, 21. századi kortárs gondolatokat kíván közvetíteni, mint pl. a gyermekmunka, a gyermekek kizsákmányolása, az emberi gyarlóság, szeretet, gúny, vágy, az áteredő bűnnel terhelt emberi természet sajátosságai.

A sepsiszentgyörgyi közönség február 3-án, 11-én és 12-én tekintheti meg az előadást, Kézdivásárhelyen 13-án és 14-én visszük színpadra a rendhagyó produkciót.

Bővebben az előadásról: ECCE HOMO

Erdély legfiatalabb hivatásos táncegyüttese, a Bekecs Táncszínház néptáncos és táncszínházi produkciói mellett, időnként prózai központú előadásaival is elkápráztatja közönségét. „Két világ közé hajítva, melyikhez nyújtsam jobbom, nem tudom” – ezt a Madách-idézetet választották az alkotók a Kit szerettél, Madách? című előadás mottójának, melyet február 22-én mutatnak be a Háromszék Táncstúdióban. A produkció örök érvényű történetet dolgoz fel, anyós és meny ellentétét, ellenségességet és a köztük tétovázó, mindkettőt szerető férfi tehetetlen fájdalmát. Így élt és alkotott a magyar irodalom egyik ikonikus alakja, Madách Imre. Az előadást Györfi Csaba rendezte.

Bővebben a vendégelőadásról: Vendégelőadással érkezik a Bekecs Táncszínház

A hónap végén újra játszani fogjuk az Élni fogunk szabadon c. folklórműsort Ivácson László rendezésében, amely Petőfi Sándornak a Székelyföld népeivel való kapcsolatát mutatja be, az 1848-1949-es évek hangulatának változatait, az aktuális események nyomán támadó lelkesedést, együttérzést. 

Bővebben az előadásról: Élni fogunk szabadon

Együttesünk zenekara ebben a hónapban is tart hangszerbemutatót diákoknak. A szervezett előadások ezúttal a Váradi József Általános Iskolában lesznek megtartva február 15-én.

Februári táncházunk 16-án, pénteken lesz a Tamási Áron Színház előcsarnokában, este 9 órától.

Havi program:

Február 3. (szombat)
18:00
ECCE HOMOSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Február 11. (vasárnap)
19:00
ECCE HOMOSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Február 12. (hétfő)
13:45
ECCE HOMO
szervezett előadás
Sepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Február 13. (kedd)
19:00
ECCE HOMO  Kézdivásárhely
Vigadó Művelődési Ház
Február 14. (szerda)
13:00
ECCE HOMO
szervezett előadás
Kézdivásárhely
Vigadó Művelődési Ház
Február 15. (csütörtök)
9:00 és 11:00
Hangszerbemutató
szervezett előadás
Sepsiszentgyörgy
Váradi József Általános Iskola
Február 16. (péntek)
21:00
TáncházSepsiszentgyörgy
Tamási Áron Színház előcsarnoka
Február 22. (csütörtök)
19:00
Kit szerettél Madách?
A Bekecs Táncszínház vendégelőadása
Sepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Február 26. (hétfő)
10:00
Hangszerbemutató
szervezett előadás
Sepsibodok
Február 28. (szerda)
12:00
Élni fogunk szabadon
szervezett előadás
Sepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió

Sepsiszentgyörgyi előadásainkra jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadások előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

A kézdivásárhelyi előadásra jegyek a VIGADÓ MŰVELŐDÉSI KÖZPONT jegypénztárában válthatóak minden hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 8.00 és 16.00 óra között, minden pénteken 8.00 és 14.00 között, valamint előadások előtt egy órával.

A táncházakat a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatja.

Fotó: Kátai Jocó

Rendhagyó táncszínházi előadással kezdjük az évet: Farkas Tamás békéscsabai koreográfus és Tapasztó Ernő aradi színész-rendező egyedi módon dolgozza fel Munkácsy Mihály tíz emblematikus festményét az ECCE HOMO c. produkcióban. A bemutatóra január 29-én kerül sor Sepsiszentgyörgyön.

A produkciót a Munkácsy-emlékév apropóján mutatjuk be, ugyanis a magyar festőóriás 180 éve, 1844. február 20-án született Munkácson (Kárpátalja, Ukrajna). Ám az ötlet a világjárvány idején fogalmazódott meg Farkas Tamás rendező-koreográfusban, aki a festőgéniusz munkáin keresztül aktuális, 21. századi kortárs gondolatokat kíván közvetíteni. Munkácsy drámai életútjának egy-egy elemét beépítve, olyan témákat dolgoz fel, amelyek a mai korban is aktuálisak, mint pl. a nagy problémát jelentő gyermekmunka, a gyermekek kizsákmányolása. Boncolgatja az emberi gyarlóságot, szeretetet, gúnyt, vágyat, az áteredő bűnnel terhelt emberi természet sajátosságait.

Az alkotók a folyton változó vetített képek segítségével alakítják a táncteret a festmények sajátos helyszínévé. Az előadás során megérthetjük és megérezhetjük ezeket a fenomenális zsánerképeket, szalonképeket, a Krisztus-trilógiát, melynek egyik darabja adja az előadás címét is. A műsor egésze tulajdonképpen az „Íme az ember” filozófiai gondolat mentén halad, egybefonódva Munkácsy festményeinek erős drámaiságával.

Fotó: Kátai Jocó

Az előadás zeneszerzője Fazakas Levente, akinek alkotásait neves és ismert művészek adják elő: Tiberius String Quartet, Dresch Mihály, a Heveder banda, Lőfi Gellért, Gáspár Csaba, valamint Kerezsi Csanád. A korhű, változatos jelmezek Cristina Breteanu nagyváradi jelmeztervező munkái, a látványvilágot, projekciót és díszletet Izsák Szőke-Előd és Szőke Zsuzsi tervezték. A festmények kiválasztásában Gyarmati Gabriella művészettörténeti tanácsadó segítette az alkotókat. A koreográfus Farkas Tamás, a produkció rendezését pedig Farkas Tamás és Tapasztó Ernő közösen jegyzik.

A produkció létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta. Az előadásban felhasznált műtárgyfotók a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, valamint Pákh Imre magángyűjtő tulajdonát képezik, és jogi védelem alatt állnak.

A bemutatóra január 29-én, hétfőn 19 órától kerül sor a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncstúdióban, majd január 30-án és 31-én is megtekinthető az előadás ugyanott. Jegyeket a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők. (Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadások előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104).

Új bemutatóval lepjük meg közönségünket a 2024-es év első hónapjában. A gyerekekről sem feledkezünk meg, január 16-17-18-án szervezett hangszerbemutatókat tart együttesünk zenekara.

Társulatunk egy rendhagyó táncszínházi előadás létrehozására vállalkozik ECCE HOMO címmel, amelyet Farkas Tamás koreográfus álmodott színpadra Munkácsy Mihály 180. születési évfordulójának apropóján.  
A produkció Munkácsy festményeit kívánja egyedi módon feldolgozni, egyrészt a festő géniuszi életútjának egy-egy karakteres elemét felhasználva, másrészt 21. századi, kortárs gondolattal társítva a képzőművészeti alkotások jelentéstartalmát, mondanivalóját, üzenetét.
A produkció alkotóstábja: Farkas Tamás rendező-koreográfus, Tapasztó Ernő rendezői munkatárs és dramaturg, Fazakas Levente zeneszerző, Izsák Előd projekciós munkatárs, Szőke Zsuzsi díszlettervező, Cristina Breteanu jelmeztervező, Gyarmati Gabriella művészeti tanácsadó.
A bemutatóra január 29-én kerül sor a Háromszék Táncstúdióban, de a hónap végén még kétszer visszük színpadra az előadást.

Nem marad el évnyitó táncházunk sem, részletekkel később jelentkezünk.

Havi program:

Január 16. (kedd)
12:00
Hangszerbemutató
szervezett előadás
Sepsibükszád
Január 17. (szerda)
10:00
Hangszerbemutató
szervezett előadás
Sepsiszentgyörgy
Mikes Kelemen Elméleti Líceum
Január 18. (csütörtök)
10:00
Hangszerbemutató
szervezett előadás
Sepsiszentgyörgy
Mikes Kelemen Elméleti Líceum  
Január 29. (hétfő)
19:00
ECCE HOMOSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Január 30. (kedd)
19:00
ECCE HOMOSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
Január 31. (szerda)
19:00
ECCE HOMOSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió

Előadásainkra jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőtőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadások előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

Fotó: Németh Krisztina

A Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően kilencedik alkalommal sikerült megrendezni a Székelyföldi Legényesversenyt 2023 novemberében Sepsiszentgyörgyön. A Lajtha László Alapítvány és a Háromszék Táncegyüttes által közösen szervezett táncos vetélkedő kilencedik kiadására összesen 18 fiatal nevezett be.

A verseny a 33. Népzene- és Néptánctalálkozó keretében került megrendezésre 2023 november 11-én, szombaton a Sepsi Arénában. A legényesverseny az Aréna Táncháztermében zajlott 11:00 óra és 13:30 óra között, a versenyzőknek egy kötelező és egy szabadon választott táncfolyamatot kellett bemutatniuk a szakmai zsűri előtt. A vetélkedő díjkiosztójára a Hagyományőrzők Gálája keretében került sor 19:00 órától, így a versenyző fiatalok a fesztivál népes közönsége előtt is bemutatkozhattak a Sepsi Aréna nagyszínpadán.

A Székelyföldi Legényesverseny kilencedik kiadása a mezőségi legényes táncokra koncentrált, a kötelező táncanyag Codoba Florin magyarpalatkai korcsos tánca volt. Az esemény kiemelkedő népszerűségnek örvendett, úgy a résztvevő versenyzők, mint az érdeklődő közönség szempontjából.

A vetélkedőre összesen 18 fiatal nevezett be, akik a következő településekről érkeztek: Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely (Kovászna megye), Felsőboldogfalva (Hargita megye), Telekfalva (Hargita megye), Segesvár, Marosvásárhely, Mezőbergenye (Maros megye), Küküllődombó (Maros megye) és Jedd  (Maros megye).

A 2023-as vetélkedő különlegessége, hogy maga Codoba Florin is a szakmai zsűri tagja volt, akinek a saját maga által megalkotott legényest kellett értékelnie a résztvevő fiatalok előadásában, a versenyzőknek pedig alkalmunk nyílt személyesen is találkozni a mesterrel.

A versenyzők legügyesebbjei között a következő 9 pénzjutalommal járó cím/díj került kiosztásra:

A vetélkedő élő népzenével zajlott, amelyről a Magyarpalatkai Banda gondoskodott.

A Legényesverseny célja a különböző tájegységek legényes táncfolyamatainak stílus- és motívumhű előadása, valamint ezen táncfolyamatok improvizálása. Az idei vetélkedő kötelező folyamatát a magyarpalatkai Codoba Florin tánca ihlette. A versenyzőknek pedig a szabadon választott táncuk során a magyarpalatkai korcsos és sűrű magyar táncokból kellett szabad improvizációt bemutatniuk. A program lehetőséget nyújtott a versenyzők számára a magyarpalatkai adatközlővel találkozni, akinek a saját maga által megalkotott legényest kellett értékelnie a résztvevő fiatalok előadásában.

A vetélkedő költségeit az elnyert két pályázati támogatásból, a Bethlen Gábor Alaptól és a Communitas Alapítványtól kapott támogatásból finanszíroztuk.

A Communitas Alapítvány által nyújtott támogatás lehetővé tette egy beszámoló rövidfilm elkészítését, ami a vetélkedő fergeteges hangulatába nyújt betekintést.  A Bethlen Gábor Alap által nyújtott támogatásból pedig a zsűritagok tiszteletdíjait, valamint a díjazottak pénzjutalmait sikerült finanszíroznunk.

A legényesversenyre 18 fiatal jelentkezett, a résztvevők életkora 11 és 19 év között mozgott. A versenyt egy közel 200 főt számláló közönség követte végig, bíztatva a versenyzőket. A díjkiosztóra a Hagyományőrzők Gálája keretében került sor, így a résztvevők a Sepsi Aréna nagyszínpadán is bemutathatták a betanult táncokat, megközelítőleg 2000 fős közönség előtt.

A legényesverseny 9. kiadása nagy érdeklődésnek örvendett, úgy a versenyzők számát, mint a résztvevő nézőközönség számát illetően.

A Székelyföldi Legényesverseny és Népzene- és Néptánctalálkozó összekapcsolása jó ötletnek bizonyult, ugyanis a két esemény kölcsönösen erősítette egymást. A találkozó nagyobb láthatóságot és népszerűséget biztosított a versenynek, a verseny pedig egy színvonalas, izgalmas színfolttal gazdagította a találkozó programkínálatát.

Köszönjük a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatását.

Újra műsoron a Hazától hazáig c. folklór előadás, az év utolsó hónapjában vidéken és Sepsiszentgyörgyön is színpadra visszük a Módos Máté és Módosné Almási Berta Csilla által rendezett produkciót.  
December elején a gyergyói közönség ismerkedhet meg az autentikus anyaországi és kárpátaljai népviseletekkel, táncokkal. Ünnepi programunk keretében a 2023-as évtől is a Hazától hazáig c. előadásunkkal búcsúzunk december 27-én és 28-án.

Bővebben az előadásról: Hazától hazáig

Ez a hónap a gyerekek öröméről is szól, műsorrendünkből nem maradhat ki a Világhírű Redever c. táncjátékunk. December 11-én szervezett előadás keretében várjuk a kicsiket a Háromszék Táncstúdióba.

Bővebben az előadásról: Világhírű Redever

Hagyományos karácsonyi táncházunkat december 27-én, szerdán tartjuk a Tamási Áron Színház előcsarnokában.

Havi program:

December 7.(csütörtök)
19:00
Hazától hazáigGyergyóalfalu
Petőfi Művelődési Ház
December 11. (hétfő)
10:00
Világhírű Redever
Szervezett előadás
Sepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
December 27. (szerda)
19:00
Hazától hazáigSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió
December 27. (szerda)
21:00
Karácsonyi táncházSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió előcsarnoka, Tamási Áron Színház előcsarnoka
December 28. (csütörtök)
19:00
Hazától hazáigSepsiszentgyörgy
Háromszék Táncstúdió

Sepsiszentgyörgyi előadásainkra jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn és szerdán 8-16 óra között, kedden és csütörtökön 8-18 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadások előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

33. Népzene- és Néptánctalálkozó, vidéki kiszállás és turné színesítik e havi programkínálatunkat.

Idén 33. alkalommal kerül megrendezésre a Népzene- és Néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön. A rendezvény helyszíne november 10-én a Tamási Áron Színház, 11-én pedig a Sepsi Aréna.

Hagyományőrző táncosok és zenészek, gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesek mutatkoznak be, de lesz legényesverseny, filmvetítés, kiállítások, gazdag gyermekprogram, kézműves vásár és fergeteges táncház is!  Élőben fellép Szalonna és Bandája, Berecz András, a Kolompos Együttes. A rendezvény kiemelt meghívottja a Magyar Állami Népi Együttes, két színvonalas produkcióval is gazdagítják a találkozó programját.

Részletek és jegyinfó: 33. Népzene- és Néptánctalálkozó 

A hónap második felében újra műsorra tűzzük a Világhírű Redever c. gyermekelőadásunkat. Kedvenc szereplőinkkel - Redeverrel, Gyuri királlyal, a királylányokkal, Lágyi mesterrel, Albival és Leventével Kovásznán és Marosvásárhelyen találkozhatnak a gyerekek.

Bővebben az előadásról: Világhírű Redever 

Havi program:

November 10. (péntek)
16:00 – 02:00
33. Népzene- és NéptánctalálkozóSepsiszentgyörgy
Tamási Áron Színház
November 11. (szombat)
10:00 – 02:00
33. Népzene- és NéptánctalálkozóSepsiszentgyörgy
Sepsi Aréna
November 16. (csütörtök)
10:00 és 12:00
Világhírű RedeverKovászna Városi Művelődési Ház
November 22. (szerda)
10:00 és 12:00
Világhírű RedeverMarosvásárhely
Maros Művészegyüttes előadóterme
November 23. (csütörtök)
10:00
Világhírű RedeverMarosvásárhely
Maros Művészegyüttes előadóterme

A 33. Népzene- és Néptánctalálkozó programjaira jegyet elővételben a Központi Jegyirodában, illetve a helyszínen vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn és szerdán 8-16 óra között, kedden és csütörtökön 8-18 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadások előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

magnifiercrosschevron-down