𝐍ő𝐢 é𝐬 𝐟é𝐫𝐟𝐢 𝐭á𝐧𝐜𝐨𝐬 állások betöltésére keressük lendületes, rugalmas, a tánc és a színház világa iránt elhivatott új kollégáinkat.

A feladatkör betöltéséhez előnyt jelent:

Néptánc szaktudás és nyitottság új mozgásformák elsajátítására
Hiteles megjelenés, jó kiállás
Jó állóképesség, plasztikusság
Hibátlan ritmusérzék, jó hangi adottságok
Felsőfokú művészeti végzettség (nem kötelező, előnyt jelent a javadalmazásban)

A munkavégzés helye elsősorban Sepsiszentgyörgy (Románia, Kovászna megye), de a gyakori turnék és kiszállások miatt elvárás a rugalmasság.

Próbatánc:

2025. június 2. (hétfő), 10:00 óra
A Háromszék Táncszínház próbaterme (Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 1.)

Érdeklődni a +40-728-085095 (Ivácson László) telefonszámon lehet.

Új bemutató, vendégjáték, húsvéti locsoló táncház, Szent György-napi előadás és vidéki kiszállások színesítik e havi programunkat.

Április 11-én kerül bemutatásra Tükör című, új néptáncszínházi előadásunk ifj. Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A premiert követően, április 14-én és 15-én is látható lesz a produkció a Háromszék Táncstúdióban. Április 27-én a 32. Szent György Napok kulturális hetének keretében, a hónap utolsó napjaiban pedig Kézdivásárhelyen visszük színpadra új előadásunkat, melyet három alkalommal tekinthet meg a céhes város közönsége a Vigadó Művelődési Központban.

TÜKÖR
Néptáncszínházi előadás egy felvonásban

Tükörbe néztem, a Szépség tükre volt, a szerelem játszott benne, meg a viszontszerelem. Tükrömbe néztem, nem láttam magam. Tükrödbe néztem, magunkat láttam.

„Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

Hányszor éltünk Gárdonyi szavaival, hányszor hivatkozunk Attila ivadékaira, hányszor kérdeztük, hogyan szeressük székely véreink? Mit mutat a tükör egy tükrös szív közepén, ha székelyest járunk?

Emlékeink felvirágozva szépen, ha rátok gondolunk, ti régi táncosok, ti régi öregek, ti régi szívesek!

A Tükör című előadásban a Háromszék Táncszínház fölvonultatja a székely vidékek megannyi táncát Erdővidékről, Sóvidékről, Gyimesből, a mezőségi székelyektől, a Gyergyói- és a Csíki-medencéből. 

Ifjabb Zsuráfszky Zoltán régi gyűjtőutakra, nagy találkozásokra emlékezve keresi a tükröt mai magunkról, megbontva a táncantológiák szokásos rendjét. A táncházmozgalom leendő, harmadik generációjának lábára komponál új figurákat ifj. Csoóri Sándor új zenéire, a Háromszék együttesének kiváló muzsikusaival karöltve. Néhány kép erejéig felvillannak e tükörben  Nagypál Anett, Kádár Ignác, Melles Endre és Tókos Attila koreográfiái is.

Alkotók:
Zeneszerző: ifj. Csoóri Sándor
Koreográfusok: Nagypál Anett, Kádár Ignác, Melles Endre és Tókos Attila
Táncmesterek, koreográfus asszisztensek: Ádám Júlia, Tóth Alma, Varga Zsuzsanna
Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála
Látvány: ifj. Zsuráfszky Zoltán és Szász Zsolt
Plakátterv: Musát Arnold
Dramaturg: Szász Zsolt

Rendező-koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán

Zene: Heveder zenekar - Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
Énekel: Erőss Judit
Klarinéton játszik: Vitályos Dorottya-Lídia
A zenei felvételen közreműködik: Szilágyi Kata, Ádám Júlia
A zenei felvételen dorombon játszik: B. Szabó Zsolt

Tánckar: Abonyi Rebeka, Ádám Júlia, Balla Gergely, Gere Csaba, Gere Gabriella, Drimba Máté, Fazakas Mónika, Ferencz Péter, Fülöp Zoltán-József, Kiss Adorján, Kocsis Lilla-Tünde, Kovács Bernadett, Lukács Réka, Márton Csaba, Márton Edina-Emőke, Melles Endre, Pável Hunor-Mihály, Portik-Cseres Norbert, Sorbán Dorottya, Szimjon Noémi, Vitályos Dorottya-Lídia

A hónap közepén vendégjátékkal érkezik Sepsiszentgyörgyre az Udvarhely Néptáncműhely. Ritka Magyar című néptáncelőadásukat, Tőkés Csaba Zsolt rendezésében, április 16-án mutatják be a Háromszék Táncstúdióban.

RITKA MAGYAR
Kallós Zoltán emlékére

A Kallós Zoltán emlékére készült néptáncelőadás címe egyrészt megidézi neves népzenekutatónk apai- anyai szülőföldjét (Kis-Szamos melléke és Észak-Mezőség), annak tánc- és zenei hagyományát, másrészt szimbolikusan utal az elnéptelenedő, szórványosodó mezőségi magyarságra és a kivételes életpályát magának tudható Kallós Zoltán személyére is. Mindezek tükrében a Ritka magyar alkotói mindannyiunk „Zoli bácsijának” talán legfontosabb üzenetét is kívánják tolmácsolni: felhívni a figyelmet az emberi élet múlandóságára és kiemelni annak fontosságát, hogy nem mindegy mit hagyunk hátra a következő nemzedékeknek.

SZEREPLŐK:
Az Udvarhely Néptáncműhely tánckara: Antal Katalin, Bakos Gellért István , Csog Lehel Zoltán, Demeter Gyöngyi, Faluvégi Erzsébet, Hajdó Árpád, Hajdó Nagy Lóránt, Mátéfi Ágota, Orbán Henrietta, Sipos Réka, Szabó Adrienn, Szabó Tamás Zsolt

Hangtechnika: Zilincki Károly
Fénytechnika: Toásó István

ALKOTÓK:
Rendező-koreográfus: Tőkés Csaba Zsolt
Zenei szerkesztő: Kelemen László
Jelmez: Székely Melinda
Díszlet: Tőkés Csaba Zsolt
Táncoktatók: Feketelaki Tibor és Székely Melinda, Könczei Csongor és Vincze Júlia 
Asszisztensek: Hajdó Árpád, Fülöp Csaba, Antal József
Társkoreográfusok: Kádár Ignác, Lőrincz Hortenzia, Tőkés Edit
Művészeti munkatárs: Könczei Csongor
Fénykép: Bartis Attila

Nem marad el hagyományos locsoló táncházunk sem, melyet április 21-én, húsvét hétfőn tartunk a Bábel Kiskultúrban. A házigazdák ezúttal is Stefán-Dobai Katalin és Stefán Bencze lesznek, akik  20 órától kezdő szintű bodonkúti (Kalotaszeg) tánctanítással várják az érdeklődőket. Az énekoktatást Erőss Judit tartja. Muzsikál a Finom zenekar és a Kogniac Music Studio. Arra buzdítjuk az érdeklődőket, hogy rendhagyó táncházunkba érkezzenek népviseletben. A legényeknek a belépő egy piros tojás, illetve vers lesz.

Program:

Előadásainkra és az Udvarhely Néptáncműhely vendégjátékára jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadás előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

Március 19-én vendégjátékkal érkezik Sepsiszentgyörgyre a Maros Művészegyüttes.
A Láthatatlan ünnepek című előadásukat, Lőrincz Hortenzia koreográfus rendezésében, a Tamási Áron Színházban viszik színpadra 19 órától.

 Az előadásról bővebben: 
„S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is.
 Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre." Márai Sándor

Dresch Mihály a magyar etnojazz kiemelkedő alakja, Kossuth és Liszt Ferenc díjas, Kiváló és Érdemes Művész, 2025-ben ünnepli 70. születésnapját. E jeles esemény okán született az ötlet, hogy a Dresch Quartet, Dresch Vonós Quartet zenei anyagából válogatva, legfőképpen a női lélek/létet megfogalmazó előadás szülessen.
Ahogyan Dresch zenéjében az autentikus magyar népzene és a jazz találkozik, úgy a Láthatatlan ünnepek előadásban is néptánc és kortárs tánc elemek ötvöződnek.

Női alkotókként arra tesznek kísérletet, hogy a női rítusokat, azok jelentőségét, szépségét és erejét mutassák be. Az előadáson az egymást követő szertartások, az ünnep- és hétköznapok kiemelt pillanatait, intimebb, rejtett rítusait, szeretnék megragadni.

Rendező-koreográfus: Lőrincz Hortenzia
Alkotótárs-koreográfus: Horváth Zsófia
Zene: Dresch Mihály
Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála
Díszlet: Sós Beáta

Tánckar: Bartha Szabolcs-Árpád, Bíró Szabolcs-Barna, Boér Tímea, Ferencz Piroska-Erika, Füzesi Nándor-Albert, Gagyi Orsolya, Kásler Magda, Kovács Szabolcs-Zoltán, Nagy Gabriella, Ötvös Orsolya, Pithó Orsolya, Szántó Adél-Melinda, Szász Nóra-Violeta, Szász Róbert-Attila, Török Attila, Török László, Török Réka-Ágota, Törzsök Zsuzsánna

Jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadás előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

Február 17-től egy rendhagyó együttműködés veszi kezdetét a Háromszék Táncszínház és a Sapientia EMTE sepsiszentgyörgyi kara között.

Virág Endre, társulatunk igazgatója heti rendszerességgel meghívott előadóként fogja oktatni az egyetem sport-és edzőképző szakos hallgatóit. Az opcionális tantárgy keretében néptánc elméletet és gyakorlatot tanulhatnak a diákok, megismerkedhetnek a tánc eredetével, a Kárpát-medencei néptánckincs gazdag tárházával. Betekintést nyerhetnek a régi és új táncstílusokba, dialektusokba, polgári társastáncokat, illetve táncházakban népszerű táncrendeket próbálhatnak ki.

Bízunk abban, hogy ez a kezdeményezés érzékenyíteni fogja az egyetemen tanuló fiatalokat a népzene- és néptánc iránt, ugyanakkor erősíti az összetartozás érzését, amely a sportban is elengedhetetlen. Az együttműködés összhangban van intézményünk fontos célkitűzésével, mely az utánpótlás nevelése, oktatása, kultúránk fenntartása. Köszönjük a bizalmat a Sapientia egyetemnek!

Tavaly októberben a képviselőház megszavazta azt a jogszabálytervezetet, amely szerint 2025 a „Gyermekek éve” lesz. A Háromszék Táncszínház is csatlakozik az országos projekthez, melynek célja a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése, jogainak védelme, az oktatáshoz, a kulturális, sport- és szabadidős tevékenységekhez való hozzáférésük biztosítása.

Társulatunk műsorpolitikájának meghatározó pillére a gyermekeknek szóló előadások bemutatása. Legkisebb nézőink a legőszintébb, leghálásabb, de egyben a legkritikusabb közönség, akiket évről-évre színvonalas programokkal igyekszünk érzékenyíteni a népi kultúra és az előadó-művészetek iránt.
Idén még többször és még több helyen játsszuk népszerű mesejátékunkat, a Novák Ferenc rendezésében készült Lúdas Matyi című musicalt. Januárban a sepsiszentgyörgyi iskolásoknak tartottunk négy szervezett előadást, februárban összesen tíz alkalommal találkozhatnak a brassói, kézdivásárhelyi és kovásznai gyerekek Matyival, a libával és a gőgös Döbrögi házaspárral. Márciusban Matyink a Gyergyói-medencébe is ellátogat: Gyergyóditró, Gyergyóremete és Gyergyóújfalu ad majd otthont a produkciónak. A Fazekas Mihály klasszikus műve alapján készült mese-musical témája örökérvényű: a vétkes megbűnhődik, az igazság győzedelmeskedik. Lúdas Matyi a magyar nép hőse, csavaros észjárású, szerethető figura, akinek sorsát nagy érdeklődéssel követi a fiatalabb generáció is. A produkció oktató-nevelő jellegével méltón illeszkedik tudatos közönségnevelő stratégiánkba.
Bővebben az előadásról: Lúdas Matyi

Társulatunk zenekara ebben az évben is rendszeresen tart szervezett Hangszerbemutatókat. Ezeken a foglalkozásokon a gyerekek a különböző népi hangszerekkel ismerkedhetnek, megszólaltatva a hegedűt, brácsát, nagybőgőt, cimbalmot. Januárban Gelencére, Csernátonba, Barótra látogattak zenész kollégáink, de a következő hónapokban több településen tervezzük megszervezni ezeket a játékos hangszersimogatókat. 

A gyermekelőadások mellett egy folklór műsorral is kedveskedünk legkisebb nézőinknek. A Tiszán innen, Dunán túl című előadás a Hazától hazáig folklór előadás kamaraváltozata, és Sepsiszentgyörgyön kívül több településen is játsszuk, házhoz szállítva a kulturális élményt a vidéki iskolások számára. Szervezett diákelőadás keretében barangolhatnak el nézőink Somogy vidékére, Rimócra, az Alföld legelőire, Viskre, Nagypaládra és Szeghalomra, megcsodálva az autentikus népviseleteket.

Saját előadásainkon kívül vendégjátékoknak is helyet biztosítunk állandó játszóhelyünkön, a Háromszék Táncstúdióban. Januárban a Bekecs Táncszínház lépett színpadra a Szép új világ című gyerekelőadással, februárban érkezik Sepsiszentgyörgyre a kézdivásárhelyi Udvartér Színház A kolozsvári bíró című zenés mesejátékkal, márciusban pedig a Maros Művészegyüttest látjuk majd vendégül.

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal és a Lajtha László Alapítvánnyal karöltve hiánypótló ifjúsági táncház is indul Sepsiszentgyörgyön, mely az V-VIII. osztályos diákoknak biztosít néptáncos tevékenységet a havonta megrendezésre kerülő táncházaink keretében. Ezeken a foglalkozásokon táncoktatás, énekoktatás fog zajlani, célunk a népi kultúránk, örökségünk megismertetése és megszerettetése a fiatalabb generációval.

A Háromszék Táncszínház mindig is fontosnak tartotta az utánpótlás nevelését, oktatását, hagyományunk továbbvitelét, a legfiatalabb generáció érzékenyítését a néptánc és a népzene iránt. Ebben az évben még több gyereknek szeretnénk hozzáférhetővé tenni programjainkat, előadásainkat, népi kultúránkat, mely elengedhetetlen az ifjabb nemzedék harmonikus fejlődéséhez.

Ebben a hónapban több szervezett előadás keretében várja a gyerekeket Lúdas Matyi, vendégjátékkal érkezik az Udvartér Színház, és teljes gőzzel zajlik az áprilisban bemutatandó új néptánc-színházi produkciónk próbafolyamata is.

Február 3-án Brassóban, 18-án, 19-én és 20-án Kézdivásárhelyen, 21-én Kovásznán mutatjuk be a Lúdas Matyi című népszerű gyermekprodukciónkat.
Bővebben az előadásról: Lúdas Matyi

Februárban folytatódnak az új néptánc-színházi előadásunk próbái ifj. Zsuráfszky Zoltán rendező-koreográfus irányításával. Ebben a hónapban két vendég koreográfussal is dolgozik a társulat: Tókos Attila Junior Prima, Harangozó Gyula-díjas, Érdemes művész, koreográfus, valamint Kádár Ignác Örökös Aranysarkantyús táncművész, koreográfus segíti a készülő produkció létrejöttét.

A havi táncházat február 21-én, pénteken tartjuk a Bábel kiskultúrban (Cím: Sepsiszentgyörgy, Csíki utca 21.). A házigazdák ebben a félévben Stefán-Dobai Katalin és Stefán Bencze, akik 20 órától egyórás kezdő szintű bodonkúti (Kalotaszeg) tánctanítással várják az érdeklődőket. Muzsikál a Heveder Banda és a Folker Együttes.

Saját eseményeink mellett egy vendégelőadásnak is otthont adunk. Február 13-án vendégelőadással érkezik Sepsiszentgyörgyre a kézdivásárhelyi Udvartér Színház. A kolozsvári bíró című zenés mesejátékot a Háromszék Táncstúdióban viszik színpadra Tapasztó Ernő rendezésében.

Mátyás királyról számos mesét őrzünk, A kolozsvári bíró című előadás egy ismert történetet mesél el, humorosan, színvonalas zenei köntösben. Szente Béla jegyzi a szöveget, amihez Gulyás Levente írt a reneszánsz kor zenéjét a mai hangzásokkal ötvöző, sodró ritmusú, vidám dalokat.
A mese érdekessége, hogy az igazságos Mátyás mellett megjeleníti Beatrix királyné alakját, szeretetteljes házastársi vetélkedést ajánl a bölcs király nejének az igazságosztás terén. A végén természetesen győz Mátyás, győz az igazság!
A történetet a 17. század óta Heltai Gáspár Magyar Krónikájából ismerjük, Benedek Elek és Tóth Béla is feldolgozta, a szájhagyományba a magyar mese- és mondavilág, illetve a magyar anekdotakincs, a különböző Mátyás-tréfákat tartalmazó gyűjtemények, kalendáriumok, iskolás könyvek közvetítésével került.

Szereposztás:
Mátyás király - Tar Erik (m.v.)
Kolozsvári bíró - Kiss László
Beatrix királyné - Elek Ágota
Söndörgöndör, Hajdú - Mihály János
Péter, Legény - Csorba Kristóf-György (m.v.)

Alkotók:
Korrepetitor – Orbán Ferenc
Koreográfus - Zaiba Anikó
Díszlet/Jelmez – Bakcsi Kata
Produkciós vezető – Lung László Zsolt
Rendező – Tapasztó Ernő

Program:

Az új év változást hozott a szentgyörgyi táncházmozgalomban. Január 31-től új helyszínen várjuk a néptánckedvelő közösséget: ezentúl a Bábel Kiskultúr (Csíki utca 21. sz.) ad otthont a havonta megszervezett táncházaknak.

A táncház keretében kezdő szintű tánctanítással várjuk a résztvevőket, ebben a félévben a bodonkúti táncokkal ismerkedhetnek a résztvevők.

Program:

• 20:00 órától tánctanítás: bodonkúti táncok (Kalotaszeg)
• 21:00 órától táncház és folkkocsma

Házigazdák és táncoktatók: Stefán-Dobai Katalin és Stefán Bencze
Muzsikálnak: Heveder Banda, Folker Együttes

A január-június közötti időszakban a következő alkalmakkor lesz táncház:

• Január 31., péntek
• Február 21., péntek 
• Március 4., kedd - Farsangbúcsúztató táncház
• Április 21., hétfő - Locsoló táncház
• Május 9., péntek - Táncház a Szent György Napok keretében (a Tamási Áron Színház előcsarnokában)
• Június 20., péntek - Évadzáró táncház

Szervezők: Lajtha László Alapítvány, Háromszék Táncszínház, Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Támogatók: Csoóri Sándor Alap, Kulturális és Innovációs Minisztérium

Az eseményeken kép- és videófelvétel készül.

Január végén két vendégelőadással érkezik Sepsiszentgyörgyre a nyárádszeredai Bekecs Táncszínház. Felnőtteknek szóló produkciójuk – a Táncolva öröklődik című folklór előadás 29-én, szerdán este 7 órától lesz látható a Háromszék Táncstúdióban, másnap délelőtt ugyanott a Szép Új Világ gyerekelőadást mutatják be.

TÁNCOLVA ÖRÖKLŐDIK
folklór előadás

A Táncolva öröklődik című folklór előadás egy autentikus barangolás a Kárpát- medence reprezentatív települései, dialektusai között. A fellépő művészek bepillantást nyújtanak a táncos, énekes, zenész mesterek saját szellemi kulturális örökségébe; azok jellegzetes stílusát, mozgás esztétikai értékét felhasználva. Az előadás Dél- alföld, Felcsík, Gyergyó, Szatmár, Méhkerék, Szilágyság, Sóvidék és Kalotaszeg jellegzetes táncbéli hangulatait idézi meg. 

Az alkotók hisznek a hagyományok átörökítésének erejében, annak hozadékában; hitvallásuk szerint csakis a múlt alapos megismerésével lehet több fonálon kapaszkodni a jövőbe. 

Alkotók:
Koreográfus, táncmester: Farkas Ágnes
Rendező-koreográfus: Farkas Tamás
Zenei szerkesztő: Ritziu Ilka-Krisztina és Farkas Tamás

Előadja a Bekecs Táncszínház tánckara:

• Balogh Dorottya-Angyalka
• Gál Zsigmond-Attila
• Györfi Balázs-János
• György Anita
• Kajcsa Mónika
• Kakasi Dávid-Róbert
• Kinda Boglárka
• Mezei Tamás-Barna
• Nagy-Keresztesi Tamás
• Nagy-Keresztesi Zsuzsa
• Nagy Zsófia-Izabella
• Salat Tamás
• Siklodi Csaba
• Székely Réka
• Todoran Amalia-Maria
• Fazakas Noémi
• Farkas Sándor-Csaba
• Farkas Veronika

Énekel: Ritziu Ilka-Krisztina és Szabó Róbert

Zenekar: 
Tókos Csongor-Attila – hegedű
Vajas Albert – hegedű és tambura
Szakács Kristóf-Zsigmond – brácsa
Tóth Adorján-Márton – nagybőgő
Réman Gergely-Bálint – cimbalom

Fénytechnikus: Aszalos Attila-Levente 
Hangtechnikusok: Kovács Andor és Incze Róbert
Technikai munkatársak: Kacsó Botond, Kálmán Lehel, Kakasi Lóránd-Árpád, Nám Nórbert-Nimród
Irodai munkatársak: Kovács Anabella és Chiricuță-Fazakas Dorottya

Az előadás időtartama: 60 perc

SZÉP ÚJ VILÁG
– táncszínházi elmélkedés egy jobb világról, nem csak gyerekeknek -

A Világmindenséget két hatalmas erő működteti, az egyik a szeretet, a másik a félelem.
A félelemben soha nincs szeretet, a szeretetben soha nincs félelem.
Ha ezt elfogadod, és eszerint élsz, meglehet, boldog leszel.
Minden korban minden igaz vallás ezt tanítja.
Rajtad áll.

Biztos, hogy van, aki szerint az egyre magasabb hőmérséklet, a szélsőséges időjárás nem egy tendencia része. De az, aki együtt él a természettel, láthatja, hogy valami megkerülhetetlenül elkezdődött. És legyinthetünk, hogy a klímaváltozás az unokáink problémája lesz, de nem, ez már a miénk. És a döntés is a miénk, hogy homokba dugjuk-e a fejünket, vagy szembenézünk saját felelősségünkkel.

Mesénk főhősét, Bumburnyákot, az Idill bolygóról száműzték a Földre. Hogy visszatérhessen családjához, három jócselekedetet kell végrehajtania. A küldetés sikerrel jár, ám a kis manó nem tér vissza. Úgy érzi, még dolga van: segítenie kell az embereknek megérteni, mekkora felelősségünk van abban, hogy ne tékozoljuk el a természet kincseit. Mert ahogy egymással bánunk, olyan a világunk.

Az előadás a gyermekek számára is érthető, átélhető nyelven beszél a környezettudatosságról, a korunkat jellemző elidegenedésről, a pazarlásról, a nemtörődömségégről. A tánc, a színház eszközeivel tart tükröt elénk, hogy belenézve meglássuk egy szép új világ körvonalait. 

Alkotók:

Író-dramaturg: Szabó Attila
Zeneszerző: Boros Csaba
Zenei felvétel: Tokos zenekar
Díszlet-jelmeztervező: Cristina Breteanu
Koreográfus: Tőkés Csaba-Zsolt
Videómontázs: Izsák-Szőke Előd

Rendező-koreográfus: Györfi Csaba

Előadók:
Ritziu Ilka-Krisztina
Gál Zsigmond-Attila
Györfi Balázs-János
György Anita
Kajcsa Mónika
Kakasi Dávid-Róbert
Kinda Boglárka
Nagy-Keresztesi Tamás
Siklodi Csaba
Suba Robert

Jelmezkivitelezésben nyújtott segítség: Csiki Rozália

Előadások időpontjai:

TÁNCOLVA ÖRÖKLŐDIK
- január 29. (szerda), 19:00 - Háromszék Táncstúdió

SZÉP ÚJ VILÁG
- január 30. (csütörtök), 10:00 és 12:00 - szervezett előadások, Háromszék Táncstúdió

A Bekecs Táncszínház TÁNCOLVA ÖRÖKLŐDIK című vendégjátékára jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadás előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

Újra hazai színpadon játsszuk a Hazától hazáig és ECCE HOMO című előadásainkat. A Módosné Almási Berta Csilla-Módos Máté, illetve a Farkas Tamás-Tapasztó Ernő által rendezett produkciókat a hagyományos ünnepi programsorozatunk részeként tekinthetik meg a nézők.

December 4-én az illyefalvi Balla család megsegítésére gyűjtést szervez a Háromszék Táncszínház munkaközössége a 19 órától kezdődő Lúdas Matyi c. előadás keretében. November 18-án este a család otthonának tetőszerkezete tűz martalékává vált. Az előadás alkalmával adakozni lehet a helyszínen található adományos dobozba. Bízunk abban, hogy az adományokból rövid idő alatt összegyűl a szükséges összeg, amelyből az érintett házrész, illetve a tető újjáépíthető.

Segítsen, hogy segíthessünk!

Bővebben az előadásról: Lúdas Matyi

Karácsony és újév között három előadással örvendeztetjük meg közönségünket. December 27-én a Hazától hazáig c. folklór műsorunkat, 28-án és 29-én pedig az ECCE HOMO c. táncszínházi produkciót visszük színpadra.

Bővebben az előadásokról:
Hazától hazáig
ECCE HOMO

Hagyományos karácsonyi táncházunkat az ünnepi programsorozat első estéjén, december 27-én tartjuk a Tamási Áron Színház előcsarnokában.

Program:

Előadásainkra jegyet a Központi Jegyirodában vásárolhatnak az érdeklődők.
Az iroda nyitvatartási rendje: hétfőn, kedden és szerdán 8-16 óra között, csütörtökön 8-17 óra között, pénteken 8-15 óra között, valamint előadás előtt egy órával. Telefonszám: 0267-312104.

A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncszínház és a Lajtha László Alapítvány idén novemberben már harmincnegyedszerre szervezte meg a térség legkiemelkedőbb táncházas rendezvényét, mely a háromszéki népzene- és néptánckedvelőknek egészen biztosan, de jó eséllyel a távolabb élőknek is színes nagybetűkkel szerepel az éves eseménynaptárában.

A régi szép kilencvenes években az esemény fő attrakciója az volt, hogy erdélyi és moldvai hagyományőrzők jöttek hozzánk, táncaikról, zenéjükről filmfelvétel készült, a színpadon is felléptek, esténként meg együtt lehetett táncolni, mulatni velük, ismerkedni, barátkozni, elsőkézből kapni meg az eredeti mozgásanyagot és az azt fenn- és megtartó szellemiséget, gondolatiságot. Az így létrejött kapcsolatokat aztán később kiválóan lehetett kamatoztatni, amikor már mi mentünk mezőségi, kalotaszegi, gyimesi vagy épp moldvai csángómagyar falvakba, az ismerőseinkhez, továbbképezni magunkat. Ez a hullám azonban érthető módon alábbhagyott idővel, ismerőseink megöregedtek, már nem vállalták a hosszú utazásokat, fellépéseket, aztán szép sorban átmentek az égi tánckarba, zenekarba… A nagymértékben megváltozott falvakban ma is létező, hagyományőrzőnek nevezett csoportok idővel szintén felnőnek majd a feladathoz, lesz még értéke annak, hogy valaki ózdi, szováti, sámsoni… Látjuk ezt a mérai fiatalok táncegyüttesén, a hagyományőrzés megújult formában egyre izmosodik, és hitelessé tud válni úgy is, hogy esetleg nincs már mögötte a kézzel aratás, a bivalyfejés. De ez rengeteg munkába és időbe telik.

A Találkozónak azonban addig is, míg a fiatal hagyományőrzők kora eljön, fenn kell maradni és értékes, tartalmas kínálattal kell kiállni a táncházmozgalom immár sokadik generációja elé úgy, hogy a fiatalok erős, népi és hiteles élményben részesülhessenek, de a régiek se húzzák nagyon az orrukat, hogy „régen jobb volt”. Megjegyzés: egy kicsit így is, úgy is húzni fogják, az emberi természet már csak ilyen.

A szervezők évek óta keresik a megoldásokat, hogy egy olyan városban, amelyből tragikus mértékben hiányzik a néphagyomány tömeges ápolásának mindennemű infrastrukturális feltétele, ne csak életben tartsák, hanem lehetőleg egyre jobbá tegyék a Találkozót. És felettébb örvendetes, hogy ez sikerül is nekik!

Ezen a ponton tekintsük át, mi is történt itt az elmúlt hétvégén:

Pénteken délután négykor a városközpontban, a színház előtti – igazán örömszerző táncolásra teljesen alkalmatlan - kövezeten egy népes villámcsődülettel beindult a rendezvény nyilvános programfolyama. Ezt követően a Tamási Áron Színház színpadán a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Élő Tánc-Archívum sorozatából a Kalotaszeg és Szatmár tájegységek táncos örökségét bemutató folklórműsor volt látható. Az est óráiban pedig az egyre népszerűbb Folk Kvíz - Táncházas kvíz vetélkedő zajlott hatalmas sikerrel a Háromszék Táncstúdió előcsarnokában, miközben a színház előcsarnokában és büféjében – táncos bokák és térdek ádáz ellenségének számító műmárványon - remek hangulatú táncház és folkkocsma zajlott, kiváló helyi és vendégzenészekkel, a táncosok között pedig a messziről jött ismerősökön túl még kaukázusi vendégdiákokat is felfedezhetett, aki értette az árulkodó jeleket. A lassan öregedő, testi problémáikra egyre inkább odafigyelni kénytelen táncosok nagy szeretettel gondoltak a mindenfelé egyre nagyobb számban felépülő táncház-csűrökre, ahol deszkapadlón és tágas négyzetmétereken, a visszhangmentes térben jól szóló akusztikus népzenére lehet önfeledten mulatni.

Szombat reggel az egész rendezvény átköltözött a Sepsi Arénába. A helyszín kb mindenkinek mindentől messze van, a város szélén, ide már (szinte) senki nem jön gyalog… Ez nem feltétlenül baj, de szűri a látogatókat, egy része azoknak, akik a belvárosban betérnének a Találkozóra, ide nem jön ki. A sportcsarnok nem ilyen rendezvények megtartására jött létre, rendkívül nehéz benne néphagyományos forma- és színvilágú tereket, de főleg pozitívan értékelhető minőségű hangosítást megvalósítani, bár ez azért évről évre javulgat mégis… Idén a Tündérvár Egyesület játszóháza és a Guzsalyas Alapítvány kézműves műhelyei bekerültek a küzdőtérre. Ez nagyon jó megoldás, mert így egy térbe került minden, ami táncházas gyermekek szórakozása és szórakoztatása terén egybetartozik, a színpadon zajló eseményeket is figyelemmel lehetett közben kísérni, és az a zavaró képi forma sem jött létre, hogy bár a korábbi években is nagyon sokan nézték az előadásokat, mégis sok volt a térben az üres felület, aminek a lélektani hatása nem túl jó. Ez tehát megoldódott, ez egy örvendetes fejlemény. Az önfeledten játszadozó gyereksokaság zsivalya nem zavarta a színpadi eseményeket, hiszen utóbbiak kellőképpen kihangosítva jól érvényesültek így is.

A körfolyosón pedig így jobban elfért a kézműves kirakodóvásár, a gyöngyök, népviseletek, régi háztartási eszközök (a „vasalókiállítás”), a nemezszőnyeg- és fotókiállítások szívet-lelket melengető, szemeket gyönyörködtető sora! Ez is jó – bár ezekre így is még mindig sokkal kevesebb figyelem esik, mint amennyit megérdemelnének! 

A nagyszínpadon az egymást követő gálák generációs bontása megmaradt a régi forma szerint, de ez nem baj, sőt éppen jó, hiszen ez így ésszerű: reggel a gyermekcsoportoké volt a színpad, délben/koradélután pedig az egyre jobb színvonalú ifjúsági csoportoké, és itt volt idén is Paár Julcsi is! Közben a táncteremben lezajlott a legényesverseny. Ennek kapcsán a rendezvény szünetében épületes beszélgetés zajlott az egyes versenyzőket felkészítő oktatók és az esemény főmeghívottja, az inaktelki Gergely István között, akinek (és többünknek is!) az a meglátása, hogy a verseny helyett, melyre idén az ő táncát kellett megtanulni felvételről, konstruktívabb lenne mesterkurzust hirdetni meg, amelyben hivatásos oktatói asszisztenciával ő maga – minden évben a kiválasztott élő legenda – oktatná a maga táncát mindazoknak, akiket érdekel, több órán keresztül, alaposan és átbeszélve. A Találkozó hagyományaihoz is jobban illeszkedne, mint egy verseny, és nem kizárt, hogy egy kis odafigyeléssel az idén Rugonfalván megtartott Erdélyi Legényestalálkozó is helyet kaphatna a szentgyörgyi Találkozó rendszerében. Visszakanyarodva a programhoz: a legényesversenynek a Háromszék Táncszínházzal megerősített díjosztó gálája nyitotta a nagyszínpadon az esti műszakot. De előbb a táncteremben volt még egy Babinecz Sándor „Bubu” által remek módszertannal felépített pásztorbotoló-oktatás (az ilyen adott esetben nagyon szépen összefésülhető lenne egy fentebb emlegetett tematikus mesterkurzussal) és egy ugyancsak remek hangulatú népzenei koncert Tímár Sárával, a konferenciateremben pedig babás-mamás játszóház Erőss Judittal, hangszersimogató a Folker Zenekarral, néprajzi filmek vetítése, különböző témájú szakmai beszélgetések Ádám Gyula és Kása Béla, kiváló ethno-fotósokkal és az Erdővidékről származó, Budapesten pedig a táncos szakma kiválóságává váló Tókos Attilával.

Az esti gálaműsor-folyam kiemelkedő eseménye volt a húsz éves jubileumát ünneplő hazai Heveder zenekar és meghívottjai koncertje. A rendkívül népszerű együttes önálló színpadi számai is garantálták volna a biztos sikert, de azért hadd álljon itt az impozáns vendéglista is: Pál István „Szalonna” és bandája, Papp István “Gázsa”, Balogh Kálmán, Szabó Dániel, Eötvös Rémusz, "Neti Sanyika" és zenekara, és végül, de cseppet sem utolsó sorban a Háromszék Táncszínház tánckara, Mocsel Hunor fiatal őrkői táncossal kikerekítve. Ritka és egészen rendkívüli alkalom ennyi szakmai kiválóságot egy koncert keretein belül látni, hallani! Hálás lehet az Úristennek, a szervezőknek és a fellépőknek, aki ezen jelen lehetett. Ezúton is gratulálok, kedves Heveder, még vagy „száz évig” abba ne hagyjátok!

Heveder Banda és meghívottai - Eötvös Rémusz őrkői adatközlő. Fotó: Toró Attila

Ezután újra a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vette át a színpadot, ahol ezúttal Európa szívében – válogatás a magyar nyelvterület legszebb táncaiból c. folklórműsort adták elő, természetesen nagy sikerrel. Leginkább persze, a kalocsai, mezőkövesdi matyó, és sárközi koreográfiákat szerettük, és nem volt ez másként egy estével korábban sem: akkor is a szatmári összeállítás volt a mi szemünkben az erősebb, hitelesebb, a kalotaszegitől kicsit furán éreztük magunkat, hiszen szép, persze, de... Amikor a budapesti profik erdélyi táncokat járnak, valahogy mindig az az érzésünk, hogy nagyon meg akarják mutatni, jobban akarják tudni, mint mi, (sokkal) gyorsabbak, nagyobbakat ugranak, nagy az igyekezet, dicséretes a sportteljesítmény, de valahogy elvész az egésznek az erdélyi-emberi léptéke, a méltósága.

Az elmúlt években rendre magyarországi hivatásos együttesek voltak a rendezvény messziről jött vendégei, ami azért jó, mert így legalább láthatjuk őket is. Jövőre talán érdemes lenne ezen a nyomon továbbmenvén a pozsonyi Ifjú Szíveket hívni meg, de amúgy van már a Délvidéknek is majdnem hivatásos táncegyüttese, a Vajdasági Kamara Táncegyüttes. Őket is különösen érdekes lenne Szentgyörgyön is látni! És mert ez a rendezvény – bár nyitott, és mindenkihez szól, mindenkinek kínál színes, értékes tartalmakat – elsősorban mégiscsak a táncházasok ünnepe, természetesen ezúttal is a rendkívül mozgalmas két napot lezáró táncház tette fel az i-re a pontot. A két nap alatt felvonult rengeteg zenekar majd’ mindegyike szerepet kapott benne legalább egy-egy táncrend erejéig, de szép számmal voltak vegyesbandás megoldások is, valamint a táncházterem előterében, a büfében is folyamatosan szólt a muzsika, az ének, de ott is volt tánc is!

30 legény mérettette meg magát a 𝐗. 𝐒𝐳é𝐤𝐞𝐥𝐲𝐟ö𝐥𝐝𝐢 𝐋𝐞𝐠é𝐧𝐲𝐞𝐬𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲en, melyre a 34. Népzene- és Néptánctalálkozó szombati napján került sor a Sepsi Aréna konferenciatermében.

Díjazottak:

Az év legényes táncosa: Barhács Áron (Gergely István táncának hiteles előadója) és Szabó Lehel

Gergely István táncának újraalkotója díj: Szegedi Roland Ernő és Balázs Bálint Bernárd

Gergely István táncának egyéni megformálója: Szakács Bence és Tordai Dániel

Az inaktelki legényes újraalkotója: Török István és Papp Róbert

Az inaktelki legényes egyéni megformálója: Asztalos Milán és Antal Áron

Ígéretes Legényes táncos: Szekeres Balázs, Somogyi Dávid, Ruszi Sándor és Székely Szabolcs István

Gratulálunk!

Zsűritagok: Gergely István, Bordás Barnabás, Sánta Gergő, Melles Endre

A X. Székelyföldi Legényesverseny támogatói: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kovászna Megye Tanácsa, Oszi Busz

Fotó: Toró Attila

A Multi-Trans Rt. és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának köszönhetően idén is 6 új járattal bővül szombaton a Gólya utca-Sepsi Aréna útvonalon közlekedő ötös buszjárat.

Figyelem! A 34. Népzene- és Néptánctalálkozó szombati, Sepsi Arénában zajló programjaira ÖNKÖLTSÉGESEK a buszjáraratok.