Hol jársz, hová mész?
Táncjáték Kádár Kata balladája nyomán
A Háromszék Táncegyüttes előadásának magvát Kádár Kata balladája képezi, amely régi stílusú balladáink közül is az egyik legarhaikusabb. Történetét és motívumait tekintve európai gyökerekkel és párhuzamokkal rendelkezik, a történet változatait megtaláljuk Bocaccio Dekameronjában, délszláv és román balladában, Telamón király széphistóriájában és tényleges eseményt bemutató bajor krónikában is. A ballada legvalószínűbb eredete a bajor krónikások által leírt valós történeti esemény lehetett:
„[...] Albert müncheni herceg beleszeretett egy augusburgi borbély vagy fürdõs leányába (mint a Telamon király kézirati változatában), talán titokban el is vette, apja Ernõ herceg akarata ellenére, aki a leányt 1435-ben hóhérokkal a Dunába fojtatta. Ha Albert herceg utána ugrik a leánynak, akkor megismétlõdött volna ugyanazon esemény, amely a magyar elbeszélés tárgya, ami a mondák alakulásában nem ritka, de nem ez történt. Albert herceg kifogatta a leány holttestét (mint az egyik oláh balladában), tiszteletére egy kápolnát emelt és ott eltemettette.[…] Lehetséges, hogy [a történet] közvetlenül a szószékról került a nép közé és átalakító hatással volt a népies elbeszélésre […] De ki láthat be a népköltészet titokzatos szövőszékébe.” Király György: Kádár Kata balladája, Nyugat 1924. 1. szám.
Tánckar
Hatházi Vilmos, Kubánda Lilla-Tünde, Nagy Szende, Csákány Helga-Katalin, Dombi Rózsa, Karácsony Zsuzsanna, Keresztes Gabriella, Tőkés Edit, Tüzes Csilla, Pilinger Mónika, Csáki Csaba, Horváth Tas, Magyar Csaba, Tőkés Zsolt, Udvari Róbert, Ürmösi-Incze Hunor, Virág Endre
Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
Ének: Erőss Judit, Jánó Tibor
