Május 12 és 14. között a Manchesterben (Egyesült Királyság) megszervezett GóbéFest meghívottja lesz a Háromszék Táncegyüttes.
Első alkalommal rendezik meg a GóbéFest eseményt Manchesterben, amely a tradicionális erdélyi kultúrát ünnepeli változatos programokkal minden korosztály számára. A Góbéfest egyik kiemelt meghívottja a Háromszék Táncegyüttes lesz, a társulat három előadással lép színpadra.
Május 12.: A BANDA / Rendező-koreográfus Könczei Árpád - 19 óra
Május 13.: KÉT KEZEM FORGATTA, SZÍVEM TÁNCOLTATTA / Rendező-koreográfus Ivácson László - 18:30
Május 14.: AZ ÉN MESÉM / Rendező-koreográfus: Furik Rita - 16 óra
A rendezvényről bővebb információ az alábbi linken található:
https://gobefest.com/
A vendégjáték a Behlen Gábor Alap és Kovászna Megye Tanácsának támogatásával valósul meg.
Március 24-én, pénteken 19 órától a kassai Thália Színház, a Jelenlét Színház és a Szkéné Színház közös produkcióját tekinthetik meg a Háromszék Táncstúdióban. A vendégjáték rendező-koreográfusa Kántor Kata.
Alma Schindler életéről, aki Gustav Mahler zeneszerző, Walter Gropius építész majd Franz Werfel író felesége volt, valamint Klimt, Kokoschka és Zemlinsky nagy szerelme. A szövevényes életű nő, aki számos rendkívüli férfi múzsája volt, a történet jelenében vár valakit, egy Papot, akitől megváltást remél, választ a kérdéseire..., paradox módon arra kérdésre is: "Mi a szerelem...?"
Részletek kritikákból
„…A főszereplő nemcsak prózában és énekben, hanem mozgásban is nagyon igényes feladatot kapott. Ez nem tánc, vagy balett a szó hagyományos értelmében, hanem egy olyan rafinált koreográfia, mely párhuzamosan az elhangzó gondolatokkal szinte önálló életet él. Nem egyszerűen illusztrálja a mondanivalót, hanem ellenpontként is hat. Közben néha erotikus (a szerelem hempergéssel jár), ritkábban steril. Ha kell groteszk, vagy ironikus.…” (Balassa Zoltán, Egy Alma gyónása)
„Az izgatott a leginkább, hogy mi akadályozza az embert abban, hogy önazonos életet éljen, hogy a vágyait valóra váltsa. Milyen csapdákat rejtenek a szerelemről alkotott tévképzetek, mennyiben, mikor és miért okolhatja az ember a környezetét sorsának alakulásáért. Hol van az a pont, ahol keményen szembe kell nézni a tényekkel, és be kell látni, hogy abban, amit tesz vagy nem tesz meg az életében valaki, abban abszolút szerepe van egyéni döntéseinek. Ennek a problémának a felvetése, még ha egy századfordulós díva kapcsán kerül is terítékre, úgy gondolom, állandóan aktuális.” (Krupa Zsófia, Az alkotás magányos harca)
Szereplők
Alma - Varga Lívia
Pap - Madarász Máté
Hang: Kovács Géza
Fény: Balogh Ondrej
Technikai munkatársak: Podstránsky János, Kocsis József, Lejkó Bertalan
Díszlet-, kellék-, jelmezkivitelező: Krempaská Enikő
Látvány-díszlet-jelmeztervező: Gadus Erika
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zene: Tóth Andor
Rendező-koreográfus: Kántor Kata
Az előadás előzetese (trailer)
https://www.youtube.com/watch?v=J9SUEWCmziU
Március 14-én, kedden 13 és 19 órától a Nagyvárad Táncegyüttes Ütközések c. táncelőadását láthatják a Háromszék Táncstúdióban. Az előadás a ma emberéről szól. Férfiakról és nőkről, olyan történetekről, amelyek önállóan is érvényes események, de összességében egy változatos képet mutatnak rólunk.
Milyenek vagyunk? Hol kedvesek, máskor gyarlóak, vágyakozunk a szerelem után, s ha elérjük, nem tudunk vele mit kezdeni. Harcolunk egymással és magunkkal, támogatjuk és eltiporjuk egymást, elfogadunk és kitaszítunk, együtt sírunk és nevetünk. Naponta ütközünk, szétválunk, majd újra egymásra találunk.
Vékony és veszélyes ez a vonal, hiszen ki tudja valójában, hogy hol húzódik meg a határ a szerelem és a kegyetlenség, a bosszú és a megváltás között!
Képek, metszetek rólunk, emberekről.
„A koreográfusok etűdjeiből összeállított előadás nem akar semmit megmagyarázni vagy kinyilatkoztatni. Helyzeteket, történéseket, elképzelt és megélt eseményeket állít reflektorfénybe, olyan dolgokat mutat fel, amelyekre a nézők is könnyen ráismerhetnek, s amelyekkel azonosulhatnak.”- vallja az alkotás dramaturgja Szalay Tamás, Bánffy Miklós- és Lyra-díjas koreográfus, dramaturg, a Magyar Táncművészek Szövetségének ügyvezető titkára.
Az előadás megvalósítását a Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Előadók
A Nagyvárad Táncegyüttes tánckara: Brugós Sándor Csaba, Forgács Zsombor, Forgács-Popp Jácint, Kacsó Bálint, Kerekes Dalma, Rácz Lajos Levente, Schmith Nándor Gyula, Szabó Enikő Ágnes, Szigeti Szidónia, Tímár Tímea, Tőkés Imola
A Nagyvárad Táncegyüttes zenekara: Bartalis Botond, Dallos Levente, Székely Boglárka, Székely István, Szukits Éva, Veres Lóránt
Alkotók
Zeneszerző: Cári Tibor
Díszlet, jelmez: Cristina Breteanu
Dramaturg: Szalay Tamás
Koreográfusok: Andreea Belu, Brugós Sándor, Dimény Levente, Györfi Csaba, Juhász Zsolt, László Csaba, Kerekes Dalma, Tőkés Imola, Baczó Tünde
Rendező: Dimény Levente
Új szereposztással mutatjuk be A banda c. táncszínházi produkciónkat Könczei Árpád rendezésében.
A 2013-ban bemutatott A banda c. előadás számos hazai és külföldi színház- és táncfesztiválon mutatkozott be az évek során, amelyeken nem csupán a közönség, hanem a kritikusok számára is felejthetetlen élményt nyújtott. Közkívánatra új szereposztással mutatjuk be február 28-án, kedden 19 órától a Háromszék Táncstúdióban.
Eredeti szereposztás
A banda – a Heveder zenekar: Fazakas Levente, Molnár Szabolcs, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
Örömapa – Virág Endre
Örömanya – Vajda Katalin
Vőfélyek – Melles Endre, Péter Előd
Nyoszolyólányok – Tüzes Csilla, Dombi Rózsa
Násznagy – Tőkés Csaba Zsolt (Kocsis Hunor Tibor)
Násznagyasszony – Ürmösi-Incze Mária-Terézia
Zenészfeleségek és menyasszonyfektetők – Keresztes Gabriella, Dombi Rózsa, Lukács Réka, Tüzes Csilla, Virág Imola, Váradi Ágnes
Gumicsizmás pár – Horváth Tas, Virág Imola
Román vendégek – Tőkés Edit, Pável Hunor-Mihály
Agresszív részegek – Fülöp Csaba, Horváth Tas
Vendégek – Fülöp Csaba, Lukács Réka, Horváth Tas, Virág Imola, Márton Csaba, Keresztes Gabriella, Vitéz György, Dombi Rózsa, Váradi Ágnes
Új szereposztás
A banda – a Heveder zenekar: Fazakas Levente, Molnár Szabolcs, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
Örömapa – Törő Bence
Örömanya – Vajda Katalin
Vőfélyek – Melles Endre, Péter Előd
Nyoszolyólányok –Kocsis Lilla-Tünde, Váradi Ágnes
Násznagy – Márton Csaba
Násznagyasszony – Pilinger Mónika
Zenészfeleségek és menyasszonyfektetők – Dombi Rózsa, Keresztes Gabriella, Kocsis Lilla Tünde, Lukács Réka, Váradi Ágnes, Virág Imola
Gumicsizmás pár – Lupuly Jakab, Virág Imola
Román vendégek – Pável Hunor-Mihály, Ádám Júlia
Agresszív részegek – Gidró Roland, Lupuly Jakab
Vendégek – Dombi Rózsa, Gere Csaba, Keresztes Gabriella, Kiss Adorján, Lukács Réka, Márton Csaba, Portik Norbert, Székely Edina-Emőke, Szvinyuk Sándor, Virág Imola
Az előadás után kerül sor a hagyományos farsangi táncházra a Tamási Áron Színház előcsarnokában. Házigazdák: Melles Endre és Ádám Júlia. Muzsikálnak a Heveder zenekar és a Folker együttes.
Január 22-én, vasárnap 19 órától a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesn Táncoljatok! c. vendégjátékát tekinthetik meg a Háromszék Táncstúdióban. (tovább…)
December 27-29. között három előadást játsszunk és sor kerül a hagyományos karácsonyi táncházra is.
Az ünnepek alatt is várjuk szeretettel kedves nézőinket a Háromszék Táncstúdióba, ahol december 27-29. között az Erdély-menyegző, a Böjttől böjtig valamint Az én mesém előadásokat tekinthetik meg.
December 27-én kerül sor a karácsonyi táncházra a Tamási Áron Színház előcsarnokában 22 órától.
Házigazdák Melles Endre és Ádám Júlia. Muzsikálnak a Heveder zenekar és a Folker együttes.
Jegyek már kaphatók a Kulturális Szervezőirodában.
A Háromszék Táncegyüttes december 19-én a Két kezem forgatta, szívem táncoltatta c. folklórelőadását játssza Sepsiszentgyörgyön. Az előadás keretében kerül sor a Háromszéki Közösségi Alapítvány nagydíjának átadására a társulat magas színvonalú művészi teljesítménye elismeréseként. (tovább…)
Öt városban turnézik december 13-18. között a Háromszék Táncegyüttes. Az én mesém és a Két kezem forgatta, szívem táncoltatta c. előadásokkal Dicsőszentmártonban, Medgyesen, Segesváron, Nyárádszeredában és Székelykeresztúron lépnek színpadra.
A turné állomásai:
Jegyek a művelődési házak jegypénztáránál kaphatók, szervezett csoportok jelentkezését a 0728-085091 telefonszámon várják.
A turné megvalósítását a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatja.
November 25 - december 4. között 8 városban mutatjuk be a Furik Rita rendezésében készült Böjttől böjtig c. táncszínházi előadást. A 10 napos turné keretében erdélyi, magyarországi és felvidéki helyszíneken is bemutatkozunk.
Kolozsváron a 13. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó keretében lépünk színpadra, a Böjttől böjtig c. produkció mellett pedig a Szerencsekrajcár c. gyermekelőadásunk (rendező-koreográfus: Ivácson László) is látható lesz.
A Böjttől böjtig című darab férfi és nő kapcsolatának világát ragadja meg. Aki hittel böjtöl, megtisztul a világ dolgaitól, megőrzi a szívét, és újjászületik - vallja a felvidéki származású koreográfus-rendező - esélye van a gyűlöletet szeretetre, a rabságot szabadságra váltani, és az igaz szerelemhez eljutni. A szeretet születésének és elmúlásának, a boldogság akarásának és a boldogság hiányának érzékeltetésére tesz kísérletet, profán és szakrális vonatkozásaiban egyaránt. Az érzelmektől fűtött belső világot elődeink ma is érvényes, letisztult tartalmainak felhasználásával mutatjuk be, Erdély csodálatos népzenéje és a Felvidék vokális zenei értékeinek jelenlétével és táncos hagyományainak ötvözetével.
A turné állomásai
A turné megvalósítását a Nemzeti Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatja.
Huszonnyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Sepsiszentgyörgyön a Népzene-és néptánctalálkozó november 11 és 13. között. Idén gyimesi és küküllőmenti hagyományőrző vendégekkel, fotókiállítással, vendégelőadással és további színes programokkal várjuk az érdeklődőket.
Részletes program
Péntek, november 11.
Szombat, november 12.
Vasárnap, november 13.
GYERMEKNAP
Tamási Áron Színház és Háromszék Táncstúdió
A gyermeknap társszervezője a Kovászna Megyei Művelődési Központ.
A gyermekgálaműsoron fellépnek:
Gelence Néptáncegyüttes (Gelence): felcsíki táncok
Balázs Gergő (Sepsiszentgyörgy): gyimesi énekek
Százlábacska Gyermek Néptáncegyüttes (Sepsiszentgyörgy): szatmári táncok
Dobó Néptáncegyüttes (Erdőfüle): széki táncok
Pásztortűz Néptáncegyüttes (Nagybacon): mezőségi táncok
Mocanu Anabell (Illyefalva): mezőségi énekek
Batyus Néptáncegyüttes (Sepsiszentgyörgy): nyárádmenti táncok és játékok
Tisztás Néptáncegyüttes (Kézdiszentkereszt): szilágysági táncok
Kincsek Gyermek Néptáncegyüttes (Sepsiszentgyörgy): somogyi tücsök lakodalom
Csillagkövetők Néptánccsoport (Vargyas): kalotaszegi és erdővidéki táncok
Székely Mikó Kollégium Néptáncegyüttes (Sepsiszentgyörgy): várkörjárás, felcsíki táncok
Jegyek a Kulturális Szervezőirodában kaphatók (egységes jegyárak: a Duna Művészegyüttes előadására 20 lej, a Gálaműsorra 25 lej, a táncházakra 5 lej).
Szervezők: Háromszék Táncegyüttes, Lajtha László Alapítvány, Kovászna Megyei Művelődési Központ
Támogatók: Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Nemzeti Kulturális Alap, Communitas Alapítvány
Az idei Népzene-és néptánctalálkozó kiemelt meghívottja a budapesti Duna Művészegyüttes. Az együttes a Puszták népe c. folklórszínházi előadását mutatja be pénteken, november 11-én 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében.
Puszták népe
Az előadás ihletadója és egyben központi témája Illyés Gyula Puszták népe c. szabatos társadalomrajza.
A táncszínházi előadás a dunántúli puszták népének kemény sorsa mellett felmutatatja mindazon értékeket, amit a cselédek, zsellérek, pásztorok pusztán a létezésükből fakadóan létrehoztak, amit egyszerűen csak népművészetnek hívunk, azt a csodát, amelynek megismerésére és művelésére tették fel életüket a társulat tagjai is.
Az előadásban Illyés Gyula szűkebb hazája, a Mezőföld tánckultúrájának bemutatásán túl megjelennek Magyarország más tájegységein valaha cselédsorban élők táncai is, például somogyi, sárközi zalai, felvidéki, szatmári falvak és a Hortobágy lakóinak táncai is.
„Egy népréteg lelkületét szeretném ábrázolni, ez minden törekvésem. Ha itt-ott mégis saját élményeimmel hozakodom elő, ezek az élmények csak magyarázó ábrák. Ami emléket feltárok, azért tárom fel, hogy rajtuk át próbáljak leereszkedni abba a mélyben fekvő, forró rétegbe, amely rettegve rejti gomolygó világát minden idegen tekintettől, még a tárgyilagos napvilágtól is.” (Illyés Gyula)
A vendégelőadás eseménye az alábbi linken érhető el: https://www.facebook.com/events/227289411017200/
Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar
Közreműködik: Gera Attila (fúvóshangszerek)
Felvételről közreműködik: Szilvási István, Dresch Quartet
Zenei szerkesztő: Dulai Zoltán
Jelmeztervező: Furik Rita
Fénytervező: Lendvai Károly
Asszisztensek: Bonifert Katalin, Vámos László
Táncmesterek: Hahn-Kakas István, Tombor Bea, Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Lovas Bálint, Kirsch Zoltán, Podpácz Beáta, Barcza-Tóth Tímea
Koreográfusok: Hégli Dusan, Mihályi Gábor, Juhász Zsolt
Rendező: Juhász Zsolt
„Indulj el egy úton...”
Kallós Zoltán életmű-kiállítás
A XXVIII. Népzene- és néptánctalálkozó keretében Kallós Zoltán népzenekutató, folklorista életművét bemutató kiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeumban november 11-én, pénteken 17 órától. A rendhagyó tárlat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában 2015-ben bemutatott „Indulj el egy úton...” c. életmű-kiállítás folytatása.
Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a mezőségi Válaszúton (Kolozs megye) és jelenleg is ott él. Személyében a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhetjük, aki életét mintegy küldetésként teljesen a kutatásnak szentelte. Az általa Erdélyben és Moldvában gyűjtött néprajzi, népzenei anyag a mai napig páratlan. Meghatározó szerepe volt mind a magyarországi, mind a romániai magyar táncházmozgalom megszületésében és kibontakozásában.
Mit jelent egy ember életében, ha Válaszútra születik? Válaszútra átvitt értelemben, amikor a magyar népi kultúra megőrzése melletti kiállás a kérdés, Válaszútra, Erdélybe, Kolozsvár mellett egy kis faluba, ahol a levegővel szippantja magával az ember az anyanyelve, zenéje, tánca szeretetét, népe melletti kitartását.
A kiállítás Kallós Zoltán nyomán indul el egy úton, melynek során kiderül, miért is ismerünk moldvai népdalokat, hogyan is estek a népzenével szerelembe a táncházmozgalom elindítói, honnan tudjuk, miként énekelték ki balladák által az emberek bánatukat, gondolataikat, és miként lehet egy néprajzkutató, muzeológus, tanító, népzenész egy közösség reménye.
A néprajzkutató életútját bemutató kiállítás fontos összegzője annak, amit a Válaszút- vagy Kallós-jelenség képvisel a magyar kultúrtörténetben.
A kiállítás-megnyitón köszöntőt mond Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, a kiállítást bemutatja Dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, a rendezvény házigazdája pedig Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Közreműködik a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekar.
(Fotó: MTI)
Fotókiállítás: Oltszakadáti hangulatok
Fotográfusok: Ádám Gyula és Kovács László Attila
Ugyancsak a Találkozó keretében kerül sor egy rendhagyó fotókiállításra, melynek megnyitójára november 11-én, pénteken 18:20-kor kerül sor a Háromszék Táncstúdió előcsarnokában.
Oltszakadát egy 650 lelket számláló falu Szeben megyében, Dél-Erdély egyik leghíresebb magyar kulturális szigete. A szakadáti magyarok különösen ragaszkodnak nyelvükhöz, szokásaikhoz, hagyományaikhoz és a vallásukhoz is egyaránt.
Szakadátban napjainkig megőrizték a húsvéti kakasütés szokását. A falubeli ifjak húsvéthétfőn egy élő kakast ítélnek halálra.
A kakasütés a környező népek szokásvilágában is megtalálható. A szakadátiak elmondása szerint azért kell megütni évről évre a kakast, mert az hajdan az ellenség elől bujdosó népét kukorékolásával elárulta. A kakast a réten egy cövekhez kötik, majd a legények próbája következik, vajon ki méri a halálos ütést a jószágra. A legények a faluban kihirdetik a húsvéti vacsora és bál időpontját ahova mindenki hivatalos, főfogásként pedig természetesen a megütött kakas került terítékre. Az élő állat feláldozása, a díszes népviselet és a helyi népszokások teszik igazán különlegessé az eseményt.
Az oltszakadáti kakasütés hagyományával Ádám Gyula és Kovács László Attila fényképei által ismerkedhet meg a sepsiszentgyörgyi közönség.
