Copacul până-n cer
A szibériai népek hagyatékában szerteágazó hiedelmek kapcsolódnak a fa jelképéhez. Az altáji népeknél a világfa képzete egyesül a világ köldöke vagy a világhegy képével, a lovas népek képzeletében a világoszlop vagy világtengely nem más, pányvafa melyhez láthatatlan szálak fűzik a csillagképek égi ménesét és állatait, más népeknél az életfa alól fakad az élet vize, ez a fa az élet szülője és fenntartója.
Az őseurópai (germán) mitológia is ismeri a világfát. Ennek alakja átjárja egymást az ősi anyaistennő alakjával, akárcsak a keresztény korban, mikor az életfa mint kereszt él tovább. Ezért hitték, hogy Krisztus keresztjét a paradicsomi tudás fájából faragták. A keletről jött magyarság gazdag változatokban ismeri a világfát-életfát. Az ősi táltoshit világképének központi eleme megtalálható népmeséink égig érő, tetejetlen fájában, melyre a mesehős csak akadályok leküzdésével, áldozatok árán tud felmászni. Népmesekutatóink úgy vélik, hogy ez a mese emlékezés a sámánszertatásra, ahol a világfát frissen kivágott fa helyettesíti, ennek lépcsőjén a sámán felhatol az ég rétegeibe, egyre magasabbra, majd a jurta füstnyílásán (a fát a jurta közepére állították) kiemelkedik a nap fényébe.
A szent fa törzsének megmászása és a fa koronájában levő legfelső régiók elérése nem más, mint a megtisztuláshoz vezető belső szellemi utazás csodálatos metaforája. A mesékben a fát sűrű erdők mélyén kell keresni, ágai közt ott vannak a nap, a hold s a csillagok. A valóságban az igazi égbenyúló fa bennünk van, ha törzsén felkapaszkodunk koronájában megtaláljuk napunkat, holdunkat, csillagainkat.
(Orza Calin)
I. rész
1. Táltos idők - rituális fantázia táncok
2. A fény árnyéka - modern táncok
3. Útravaló - mezőségi táncok
4. Gyöngyszemek - kalotaszegi táncok
II. rész
5. A vágy játékai - magyarországi cigánytáncok
6. Szerepek - szatmári táncok
7. A tánc nyelvén - bihari román táncok
8. Álarcok - gyimesi táncok
Előadók
Ivácson László, keresztes Edit, Demeter Erika, Jánosi Attila, Orza Calin, Gáspár Attila, Virág Endre, Tóth Sándor, Tekeres Gizella, Polgár Emília, Ivácson Vera, Demeter Katalin, Marthiz Zoltán, Imre Béla, Fehér Noémi, Fazakas Lehel, Bodor Emese, Sándor Réka, Csáki Csaba, Kiss István, Bajkó László, Jánó Tibor, Kerekes Imola
Énekel: Demeter Erika
Zenei szerkesztő: Szalay Zoltán
A műsort összeállították: Orza Calin, Ivácson László, Csibi István
Soliști instrumentiști
Moldován H. István, Sinkó András, Kerezsi Csongor, Koszorús Kálmán, Tóni Árpád, Koszorús László, Meklhun Róbert, Kovács István, ALexander Horsch
Rományi Rotá zenekar: Nagy istván, Balogh Ferenc, Balogh István, Nagy Istvánné, Vargha Ildikó
Hána László és zenekara: Hána László, Lőrincz Imre, Malic Vasile, Kertész János, Soumah Emil, Langer Csaba
Palatkai zenészek: Kodoba Márton, Kodoba Lőrinc, Boldi Ioan
Gyimesi zenészek: Zerkula János, Antal Zoltán, Tímár Viktor, Mihók Mihály, Zerkula Regina, Antal László, Tímár János, Hajnal Róbert
