Lângă ape

Köztudott, hogy régmúlt idők civilizációi, kultúrái folyók völgyében, vizek mellett alakultak ki. Így történt ez a magyarság esetében is. A Kárpát-medencei magyarság is folyók, vizek mellett hozta létre azt a gazdag és változatos népi kultúrát, amit ma népművészetnek nevezünk. Századunk civilizációja, a világháborúk, a társadalmi és politikai rendszerváltások, a legújabbkori néhány évtized nemcsak hogy nem kedvezett ennek a kultúrának, hanem lassan a pusztulását is előidézi. Ennek ellenére vizeink mellett  - Tatros, Maros, Küküllő, Nádas, Szamos, Tisza, Duna, Rába (a felsorolás és maga az előadás sem törekedhet a teljességre - a huszadik század végére is maradt még hagyomány, népdal és tánc.  A Háromszék Együttes ötödik bemutatója fiatal koreográfusok - Lévai Péter, Orza Calin, Szatnó Hédi bevonásával vizuális képek, álló és mozgó képek formájában mutatja be egy részét vizeink mellett élő néptánchagyományainknak. A földrajzilag távol eső néprajzi tájegységek  egymás mellé állításán kívül, Gyimes - Dunántúl, Rábaköz - Kisküküllő mente - Maros mente - Kalotaszeg - Szamoshát, az előadás sajátossága és érdekessége a különböző tánctürténeti korszakok tánctíőusainak a bemutatása.

Körtáncok, gyimesi csángó kerekes, hejsza, somogyi és szamosháti leánytáncok, eszközös táncok, dunántúli üveges, seprűtánc, kanásztánc, a györfalvi eszközös táncmaradvány és a virtuóz szamosháti botoló. A régi magyar tánctípusok jellegzetes táncai az ugrós és a legényes  - dunántúli ugrós, rábaközi dús, gyimesi féloláhos, szentbenedeki lassú és gyors pontozó, györgyfalvi és kalotaszegi sűrű legényes. És végül a páros táncok, a régebbi és az újabb stílusú csárdások, a közép-erdélyi szórvány magyarság csárdása,a  régebbi somogyi, az újabb rábaközi és szamosháti és a gazdagabb kalotaszegi.
A legfejlettebb forgatós típust képviseli a Felső-Maros menti vajdaszentiványi forduló és korcsos. Nekünk "csak" annyi dolgunk van, hogy kutassuk, megismerjük, megtanuljuk, megőrizzük és tovább adjuk ezt a kultúrát és táncoljunk.
(Könczei Árpád)

I.rész
Könczei Árpád: gyimesi csángó körtáncok és férfi táncok. Szólót énekel Demeter Erika.
Kalotaszegi hangszeres zene: Katonakísérő, csárdás és szapora
Orza Calin: Gyürgyfalvi legénymulatság
Sztanó Hédi: Régi képek Somogyból

II.rész
Lévai Péter: Rábaközi táncok
Könczei Árpád: Szentbenedeki táncok
Könczei Árpád: Vajdaszentiványi párostáncok
Orza Calin: Inaktelki táncok
Mezőségi népdalokat énekel Demeter Erika.
Lévai Péter: Szamosháti táncok

Trupa de dans
Demeter Erika, Demeter Katalin, Fejér Piroska, Foica Valéria, Istvánfi Csilla, Keresztes Edit, Keresztes Gizella, Lengyel Judit, Nagy Csilla, Stancs Vera, Bajkó László, Balázs Róbert, Fazakas Sándor, Gáspár Attila, Ivácson László, Jánosi Attila, Orza Calin, Tóth Sándor, Virág Endre

Solist vocal: Demeter Erika
Orchestra: Moldován H. István, Bőr Gyula, Szász Lőrinc
Zenei összeállítás: Moldován H. István

Coregrafi: Könczei Árpád, Orza Calin, Lévai Péter, Sztánó Hédi
Az előadás kivitelezéséhez hozzájárultak
Keresztes Anna és Simó Júlia (jelmeztervezők), Sbârcea Cornel (szabó), Vajda Attila (hangosító), Bedőházi Alpár (világosító), Kósa Enikő és Lukács Katalin (öltöztetőnők), Koszta árpád és Pilbáth Miklós (előadásszervezők), Deák Gyula Levente (adminisztratív igazgató)
Művészeti vezető: Könczei Árpád