{"id":2343,"date":"2016-11-01T12:10:55","date_gmt":"2016-11-01T10:10:55","guid":{"rendered":"http:\/\/hte.ro\/wp\/?p=2343"},"modified":"2022-03-05T18:09:30","modified_gmt":"2022-03-05T16:09:30","slug":"kallos-zoltan-eletmu-kiallitas-es-oltszakadati-hangulatok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/hte.ro\/en\/kallos-zoltan-eletmu-kiallitas-es-oltszakadati-hangulatok\/","title":{"rendered":"Kall\u00f3s Zolt\u00e1n \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s fot\u00f3ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s oltszakad\u00e1ti hagyom\u00e1nyokr\u00f3l"},"content":{"rendered":"

\u201eIndulj el egy \u00faton...\u201d
<\/em><\/strong>Kall\u00f3s Zolt\u00e1n \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A XXVIII. N\u00e9pzene- \u00e9s n\u00e9pt\u00e1nctal\u00e1lkoz\u00f3 keret\u00e9ben Kall\u00f3s Zolt\u00e1n n\u00e9pzenekutat\u00f3, folklorista \u00e9letm\u0171v\u00e9t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ny\u00edlik a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeumban <\/strong>november 11-\u00e9n, p\u00e9nteken 17 \u00f3r\u00e1t\u00f3l. <\/strong>A rendhagy\u00f3 t\u00e1rlat a szentendrei Szabadt\u00e9ri N\u00e9prajzi M\u00fazeum Skanzen Gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban 2015-ben bemutatott \u201eIndulj el egy \u00faton...\u201d c. \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s folytat\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

Kall\u00f3s Zolt\u00e1n 1926. m\u00e1rcius 26-\u00e1n sz\u00fcletett a mez\u0151s\u00e9gi V\u00e1lasz\u00faton (Kolozs megye) \u00e9s jelenleg is ott \u00e9l.  Szem\u00e9ly\u00e9ben a 20. sz\u00e1zad egyik legnagyobb magyar folkl\u00f3rgy\u0171jt\u0151j\u00e9t tisztelhetj\u00fck, aki \u00e9let\u00e9t mintegy k\u00fcldet\u00e9sk\u00e9nt teljesen a kutat\u00e1snak szentelte. Az \u00e1ltala Erd\u00e9lyben \u00e9s Moldv\u00e1ban gy\u0171jt\u00f6tt n\u00e9prajzi, n\u00e9pzenei anyag a mai napig p\u00e1ratlan. Meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe volt mind a magyarorsz\u00e1gi, mind a rom\u00e1niai magyar t\u00e1nch\u00e1zmozgalom megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9ben \u00e9s kibontakoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Mit jelent egy ember \u00e9let\u00e9ben, ha V\u00e1lasz\u00fatra sz\u00fcletik? V\u00e1lasz\u00fatra \u00e1tvitt \u00e9rtelemben, amikor a magyar n\u00e9pi kult\u00fara meg\u0151rz\u00e9se melletti ki\u00e1ll\u00e1s a k\u00e9rd\u00e9s, V\u00e1lasz\u00fatra, Erd\u00e9lybe, Kolozsv\u00e1r mellett egy kis faluba, ahol a leveg\u0151vel szippantja mag\u00e1val az ember az anyanyelve, zen\u00e9je, t\u00e1nca szeretet\u00e9t, n\u00e9pe melletti kitart\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Kall\u00f3s Zolt\u00e1n nyom\u00e1n indul el egy \u00faton, melynek sor\u00e1n kider\u00fcl, mi\u00e9rt is ismer\u00fcnk moldvai n\u00e9pdalokat, hogyan is estek a n\u00e9pzen\u00e9vel szerelembe a t\u00e1nch\u00e1zmozgalom elind\u00edt\u00f3i, honnan tudjuk, mik\u00e9nt \u00e9nekelt\u00e9k ki ballad\u00e1k \u00e1ltal az emberek b\u00e1natukat, gondolataikat, \u00e9s mik\u00e9nt lehet egy n\u00e9prajzkutat\u00f3, muzeol\u00f3gus, tan\u00edt\u00f3, n\u00e9pzen\u00e9sz egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g rem\u00e9nye.
A n\u00e9prajzkutat\u00f3 \u00e9let\u00fatj\u00e1t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fontos \u00f6sszegz\u0151je annak, amit a V\u00e1lasz\u00fat- vagy Kall\u00f3s-jelens\u00e9g k\u00e9pvisel a magyar kult\u00fart\u00f6rt\u00e9netben.<\/p>\n\n\n\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-megnyit\u00f3n k\u00f6sz\u00f6nt\u0151t mond Tam\u00e1s S\u00e1ndor, Kov\u00e1szna Megye Tan\u00e1cs\u00e1nak eln\u00f6ke, Dr. Pozsony Ferenc n\u00e9prajzkutat\u00f3,  a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st bemutatja Dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadt\u00e9ri N\u00e9prajzi M\u00fazeum f\u0151igazgat\u00f3-helyettese, a rendezv\u00e9ny h\u00e1zigazd\u00e1ja pedig Vargha Mih\u00e1ly, a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja. K\u00f6zrem\u0171k\u00f6dik a sepsiszentgy\u00f6rgyi Heveder zenekar.<\/p>\n\n\n\n

(Fot\u00f3: MTI)<\/p>\n\n\n\n

Fot\u00f3ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s: Oltszakad\u00e1ti hangulatok
<\/strong>Fotogr\u00e1fusok: \u00c1d\u00e1m Gyula \u00e9s Kov\u00e1cs L\u00e1szl\u00f3 Attila<\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak a Tal\u00e1lkoz\u00f3 keret\u00e9ben ker\u00fcl sor egy rendhagy\u00f3 fot\u00f3ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, melynek megnyit\u00f3j\u00e1ra november 11-\u00e9n, p\u00e9nteken 18:20-kor ker\u00fcl sor a H\u00e1romsz\u00e9k T\u00e1ncst\u00fadi\u00f3 el\u0151csarnok\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Oltszakad\u00e1t egy 650 lelket sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 falu Szeben megy\u00e9ben, D\u00e9l-Erd\u00e9ly egyik legh\u00edresebb magyar kultur\u00e1lis szigete. A szakad\u00e1ti magyarok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ragaszkodnak nyelv\u00fckh\u00f6z, szok\u00e1saikhoz, hagyom\u00e1nyaikhoz \u00e9s a vall\u00e1sukhoz is egyar\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n

Szakad\u00e1tban napjainkig meg\u0151rizt\u00e9k a h\u00fasv\u00e9ti kakas\u00fct\u00e9s<\/strong> szok\u00e1s\u00e1t. A falubeli ifjak h\u00fasv\u00e9th\u00e9tf\u0151n egy \u00e9l\u0151 kakast \u00edt\u00e9lnek hal\u00e1lra.
A kakas\u00fct\u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 n\u00e9pek szok\u00e1svil\u00e1g\u00e1ban is megtal\u00e1lhat\u00f3. A szakad\u00e1tiak elmond\u00e1sa szerint az\u00e9rt kell meg\u00fctni \u00e9vr\u0151l \u00e9vre a kakast, mert az hajdan az ellens\u00e9g el\u0151l bujdos\u00f3 n\u00e9p\u00e9t kukor\u00e9kol\u00e1s\u00e1val el\u00e1rulta. A kakast a r\u00e9ten egy c\u00f6vekhez k\u00f6tik, majd a leg\u00e9nyek pr\u00f3b\u00e1ja k\u00f6vetkezik, vajon ki m\u00e9ri a hal\u00e1los \u00fct\u00e9st a j\u00f3sz\u00e1gra. A leg\u00e9nyek a faluban kihirdetik a h\u00fasv\u00e9ti vacsora \u00e9s b\u00e1l id\u0151pontj\u00e1t ahova mindenki hivatalos, f\u0151fog\u00e1sk\u00e9nt pedig term\u00e9szetesen a meg\u00fct\u00f6tt kakas ker\u00fclt ter\u00edt\u00e9kre. Az \u00e9l\u0151 \u00e1llat fel\u00e1ldoz\u00e1sa, a d\u00edszes n\u00e9pviselet \u00e9s a helyi n\u00e9pszok\u00e1sok teszik igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9 az esem\u00e9nyt.<\/p>\n\n\n\n

Az oltszakad\u00e1ti kakas\u00fct\u00e9s hagyom\u00e1ny\u00e1val \u00c1d\u00e1m Gyula \u00e9s Kov\u00e1cs L\u00e1szl\u00f3 Attila f\u00e9nyk\u00e9pei<\/strong> \u00e1ltal ismerkedhet meg a sepsiszentgy\u00f6rgyi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eIndulj el egy \u00faton...\u201dKall\u00f3s Zolt\u00e1n \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s A XXVIII. N\u00e9pzene- \u00e9s n\u00e9pt\u00e1nctal\u00e1lkoz\u00f3 keret\u00e9ben Kall\u00f3s Zolt\u00e1n n\u00e9pzenekutat\u00f3, folklorista \u00e9letm\u0171v\u00e9t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ny\u00edlik<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":2344,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2343","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2343","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2343"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2343\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6790,"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2343\/revisions\/6790"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2344"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2343"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2343"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/hte.ro\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2343"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}