Based on Imre Madách’s play The Tragedy of The Man
Why?
Why did I think that we can create a choreography, a dance performance based on Madách's Tragedy? Is it possible to express the complexity and philosophical drama of the text through the combination of music-dance-movement-scenery-film or with a shortened version of the text, or are we dooming the play to failure like Lucifer's cold logic, denial and harsh criticism which seeks flaw in everything?
British author, poet and philosopher Aldous Huxley wrote his best-known novel, the dystopia Brave New World in 1931. The novel is set in an imaginary faraway future: a perfectly organized society, a scientific caste system, free will eradicated by methodical education, free sexuality in exchange for a family and slavery made bearable by a perfect drug called ’Soma’. In 1958 – twenty six years after the publication of the novel in 1932 - Huxley wrote the following in a series of essays entitled Return to the Brave New World: „My predictions from 1931 are fulfilling much sooner than I expected'. Huxley is long gone, he died in 1963, but what would he think about our present?
Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használunk: „Erősebb lett az ember, mint az Isten.” (Fáraó), „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza.” (Lucifer). Amire Ádám földhözragadt válasz gondolata: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.
The Tragedy performance based on Madách's work is intended to be thought-provoking first of all. Through the art of dance (folk dance, contemporary dance, movement) I ask questions about the relationship between man and woman, between the individual and the masses, about faith, love, freedom, competition and the existence of the phalanstery, and I try to provide some answers as well. Without the past there is no future, says the poet Babits Mihály, and looking at the present I would say, without the future we have no future. „I told you, man: fight, trust and be full of hope!”
Könczei Árpád
CAST:
The Lord - Fazakas Tamás
Angels' Choir - Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra
Adam - Márton Csaba
Eve - Márton Edina-Emőke
Lucifer - Melles Endre
The Earth's Spirit - Erőss Judit
Catulus - Kiss Adorján
Hippia - Ádám Júlia, Both Eszter
Cluvia - Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde
Gladiators - Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Peter Apostle - Fazakas Levente
Helene - Lukács Réka
Robespierre - Portik Norbert
Saint-Just - Kiss Adorján
The Marquis - Fülöp Zoltán-József
Mother of Eve - Lukács Réka
Scientist/phalanstery - Kocsis Lilla-Tünde
Two eskimos - Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor
Slaves, choir, heretics, friends, revolutioners, citizens, workers, students, phalanstery people Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Heveder Band: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
Contributors to the sound recordings: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorús Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László
Post-production: Kertész Huba
Creators:
Dramaturg: Kozma András
Assistant choreographer: Melles Endre
Assistant choreographer, ballet master: Cseke Ágnes
Costumes assistant: Csüdöm Eszter
Prop-making master: Zayzon Ádám
Cameraman: László Barna
Artistic collaborator, choreographer: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-prize
Decor and costumes: Balázs Gyöngyi
Music composer, director-choreographer: Könczei Árpád, Harangozó-prize Harangozó-díjas
Poster design: Kusztos Attila
Stage manager: Karácsony Endre
Light technician: Bedőházi Alpár
Sound technician: Szanday Csongor
Stage staff: Fegyver Botond, Maksai Gábor, Vajda Attila
Dressers: Kis Gabriella, Para Kinga
Performance organisers: Szilágyi László Béla, Tusa Adorján
Literary secretary: Szőcs Ildikó
Administrative manager: Kátai Jocó
Dance masters: Tekeres Gizella, Melles Endre
Orchestra leader: Fazakas Levente
Artistic director: Ivácson László
Deputy director: Sipos Noémi
Director: Virág Endre
