HTE logo

Váróterem – táncjáték

június 23, 2016 haromszek 0 Comments

A táncot úgy tekintem mint sajátos kommunikációs eszközt. De önmagában véve az eszköz, a forma nem sok jelentőséggel bír, csak úgy nyer jelentést, ha tartalommal telítődik fel. Így a tánc számomra akkor válik élővé ha gondolatimat, érzéseimet közölhetem általa.
(Béres László)

Szeretem a táncot. Műfajtól függetlenül, lehet az balett, társastánc, vagy modern tánctörekvés stb. ide tartozik a néptánc is, amit Közép-Kelet Európára vonatkoztatva “anyanyelvemnek tekintek. Számomra ez egy olyan sűrítmény, mely hosszű évtizedek alatt kristályosodott ki legszebb állapotáig. Fel sem foghatjuk, hány ember egyénisége forrt össze egységes formává, nemtől, kortól, nemzetiségtől függően. Hihetetlen gazdag ez a tárház, mely szinte kimeríthetetlen.  ezért alakult, hogy a néptánc színpadra állításában többféle irányzat született. Én is azon az úton vagyok, hogy kialakítsam a magam egyéni stílusát. A “Váróterem” c. táncjáték is erre kísérlet. Színházi elemekkel átszőve egymás mellé helyezünk koreografált táncetüdöket, mely egy történetet vezet végig. Így nem pusztán a tájegységek táncanyaga, hanem szituációk, emberi érzelmek és karakterek elevenednek meg.
(Román Sándor)

Szereplők
Mezőségi férfi: Orza Calin
Moldvai pár: Demeter Erika, Jánosi Attila
Székely pár: Ivácson Vera, Ivácson László
Cigánylány: Polgár Emília
Keménytelki férfi: Gáspár Attila
Primás: Moldován H. István
Cigányfiú: Kiss István
Furulyás: Melkuhn Róbert
Fiú: Marthi Zoltán
Asszonyok: Demeter Katalin, Keresztes Edit, Tekeres Gizella
Zenekari kíséret: Major Levente, Sinkó András, Sóos Árpád, Szász Lőrinc

Felhasznált táncanyagok
1. Korondi verbunk, csárdás, marosszéki és szöktetős.
2. Ördöngösfüzesi ritka fogásolás és cigánytánc.
3. Keménytelki ponturi, învârtită, hațegană és bărbunc des.
4. Pacalkai haidău.
5. Szászcsávási cigánycsárdás és szökős.

Zenei szerkesztő: Moldován H. István
Díszlettervező: Deák barna
Munkatárs: Horváth Mónika
Saját ötleteik alapján színpadra alkalmazták: Béres László és Román Sándor

Previous Post

Next Post