HTE logo

Mundruc – Martin György emlékére

április 26, 2017 haromszek 0 Comments

Könczei Árpád rendezésében készül a Háromszék Táncegyüttes legújabb előadása a Mundruc táncszínházi produkció. A bemutató előadásra május 5-én, pénteken 19 órától kerül sor a Háromszék Táncstúdióban. Az előadást május 6-án is játsszuk (19 órától a Táncstúdióban).

Mundruc
Martin György emlékére

Negyven éve, 1977-ben hunyt el az erdélyi férfitánc, a legényes legjelentősebb, legkiválóbb alkotó-előadója, a Nádas menti, vistai Mátyás István Mundruc (1911-1977). Mátyás István Mundruc páratlan tánctudásáról, virtuóz, rendkívül gazdag motívumkincsű legényes táncáról elsőként Molnár István készített filmfelvételt 1941-ben. Molnár István tanítványa, Martin György (1932-1983) ennek hatására kezdett el Mátyás István legényesével foglalkozni. Mint Martin György írja (hivatkozás 1.) : „1954 nyarára végül már megfejtettem, s mozdulatról-mozdulatra pontosan meg is tanultam a filmen lévő táncrészleteket, majd a zenei periódusok és a világosan kirajzolódó táncszakaszok összefüggésének rekonstrukcióját is megkíséreltem, mégpedig a lőrincrévi Karsai Zsigmond és a marosbogáti Fülöp Ferenc táncos népművészeink pontozójának analógiájára támaszkodva. Ekkor azonban még nem tudtam, hogy a kalotaszegi és a Maros vidéki férfitáncok struktúrája és ritmikája jelentősen különbözik. A megfejtés így hibásan sikerült, mert a legényes nyolcütemes zenei periódusaira a kalotaszegi táncszakaszokat kétütemes eltolódással „húztam rá”, vagyis Mátyás szinkópás ritmusú vistai kezdőmotívumát a lőrincrévi pontozó hasonló záró ritmikája miatt szakaszzáró formulaként értelmeztem.”

Közismert Martin György és Mátyás István Mundruc közötti különleges kapcsolat. Nemcsak a kutató-gyűjtő és hagyományőrző-adatközlő viszony, hanem mély emberi kapcsolat, igazi barátság volt közöttük. Martin munkásságának egyik kiemelkedő, talán legkiemelkedőbb eredménye a Mátyás István ’Mundruc’, egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata című kötete, monográfiája.

Mátyás Istvántól 36 év alatt (1941-1977), harminc éves korától haláláig összesen 45 táncfolyamatot sikerült filmen és kéziratos lejegyzésben rögzíteni. Ez összesen 3280 ütem terjedelmű legényes táncrögtönzést, mintegy 2500 motívumváltozatot, 100 motívumtípust foglal magába. Hihetetlen számok, hihetetlen mennyiség. Martinnak köszönhetően Mátyás István táncáról, tánctudásáról jelenleg a legnagyobb mennyiségű és formakincsében a leggazdagabb táncanyag áll a kutatás, a táncosok, az utókor rendelkezésére. És bátran kijelenhetjük, hogy nem valószínű, hogy valaha is túlszárnyalja a gyűjtés, a kutatás ezt a mennyiséget és minőséget.

Pesovár Ernő, tánctörténész, néptánckutató 1987-ben Martin György méltatásában többek között a következőket írta (hivatkozás 2.) : „Lenyűgöző és egyedülálló néptáncismeretét az 1960-as évek táguló horizontot nyitó gyűjtései mélyítették el, melyek az egész magyar nyelvterület feltárásán túl kiterjedtek a Kárpád-medencében élő népek, a szlovákok, románok, gorálok, németek, cigányok táncfolklórjára. Látókörét céltudatosan bővítette a balkáni népek tánchagyományának kutatásával, majd a török és arab táncfolklór tanulmányozásával. Az egyetemes tánckultúra világába is betekintést nyújtó etiópiai kutatóútja pedig lehetőséget adott arra, hogy a tánchagyomány értelmezésére kialakított elveit a délkelet-európaitól eltérő tradíció összefoglalásával is próbára tegye.”

A Mundruc előadással szeretném megmutatni azt a világot is, Nádas mentét, azt a falut, környezetet, Vistát, ahol megszületett a kalotaszegi legényes eme kiemelkedő alkotója. Sajnos Kalotaszegre jellemzően, Vistán is régóta divat az egykézés, a második gyermek már szégyennek számított, több évtizede fogy a kalotaszegi magyarság. Martin monográfiájából azt is megtudhatjuk, hogy Vistáról a környékbeli falvak sokkal pejoratívabb véleményt fogalmaztak meg, mint ami a hagyományos falucsúfolókba belefér: „Csúfszájúak, nagyvérűek, kikapósak, rossz feleségek, cifrálkodóak, mulatósak, dühösek, verekedősek, pénzt vesznek fel a bankból, kereskednek. Ráadásul iszik ott férfi és asszony, rogyásig, és iszonyatosan káromkodnak.” (hivatkozás 3) Mindezt egy Daróczi nevű lelkipásztor jegyezte fel, 1936-ban. (Könczei Árpád)

Az első archív videófelvétel, amit láthattam, az Mátyás István „Mundruc” legényes tánca volt, ekkor ismertem meg. Maradandó élményt okozott az egyszerű, nyugodt, pontos és mégis dinamikus tánca, amit mindig büszkeséggel adott elő. Számomra az ő táncos egyénisége egy meghatározó, követendő példa. Sok év gyakorlás, utánajárás, olvasás után elérkezett az idő, amikor Könczei Árpád felkérésére színpadon közönség előtt kell megtestesítenem őt. Nagy kihívás és elégtétel számomra Mundruc táncos örökségét tovább éltetni, eltáncolni és továbbadni. (Melles Endre)

Hivatkozások
1.Martin György: Mátyás István ’Mundruc’ Egy kalotaszegi táncos egyéniségvizsgálata, 2004 Planétás, 24. old
2.Pesovár Ernő: In memoriam Martin György, Ethnographia, A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata, 1987, 150.old
3.Martin György: Mátyás István ’Mundruc’, Daróczi 1936, 57.old

Szereposztás
Mundruc: Melles Endre
Tánckutató:  Márton Csaba
Első gazda: Gidró Roland
Első gazda felesége: Lukács Réka
Eladó lányuk: Váradi Ágnes
Öregasszony: Vajda Katalin
Poncsa: Pável Hunor-Mihály
Poncsa felesége: Virág Imola
Mérai gazdák: Gere Csaba, Törő Bence
Mérai feleségek: Pilinger Mónika, Dombi Rózsa
Árus: Lupuly Jakab
Árus felesége: Ádám Júlia
Káplár: Portik Norbert
Inaktelkiek: Kiss Adorján, Svinyuk Sándor
Lányok: Keresztes Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Székely Edina-Emőke

Heveder zenekar: Fazakas Levente – hegedű, Molnár Szabolcs – hegedű, Fazakas Albert – cimbalom és brácsa, Szilágyi László – brácsa és harmonika, Bajna György – nagybőgő és cselló.

Alkotók
Forgatókönyv, zenei szerkesztés, díszlet: Könczei Árpád
Kivitelező: Zayzon Ádám
Táncoktató: Kádár Ignác
Művészeti munkatársak: Melles Endre, Tekeres Gizella
Jelmez: Fülöp Hajnalka
Rendező-koreográfus: Könczei Árpád

Previous Post

Next Post