Kallós Zoltán életmű-kiállítás és fotókiállítás oltszakadáti hagyományokról

2016. november 1.

„Indulj el egy úton...”
Kallós Zoltán életmű-kiállítás

A XXVIII. Népzene- és néptánctalálkozó keretében Kallós Zoltán népzenekutató, folklorista életművét bemutató kiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeumban november 11-én, pénteken 17 órátólA rendhagyó tárlat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában 2015-ben bemutatott „Indulj el egy úton...” c. életmű-kiállítás folytatása.

Kallós Zoltán 1926. március 26-án született a mezőségi Válaszúton (Kolozs megye) és jelenleg is ott él.  Személyében a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhetjük, aki életét mintegy küldetésként teljesen a kutatásnak szentelte. Az általa Erdélyben és Moldvában gyűjtött néprajzi, népzenei anyag a mai napig páratlan. Meghatározó szerepe volt mind a magyarországi, mind a romániai magyar táncházmozgalom megszületésében és kibontakozásában.

Mit jelent egy ember életében, ha Válaszútra születik? Válaszútra átvitt értelemben, amikor a magyar népi kultúra megőrzése melletti kiállás a kérdés, Válaszútra, Erdélybe, Kolozsvár mellett egy kis faluba, ahol a levegővel szippantja magával az ember az anyanyelve, zenéje, tánca szeretetét, népe melletti kitartását.

A kiállítás Kallós Zoltán nyomán indul el egy úton, melynek során kiderül, miért is ismerünk moldvai népdalokat, hogyan is estek a népzenével szerelembe a táncházmozgalom elindítói, honnan tudjuk, miként énekelték ki balladák által az emberek bánatukat, gondolataikat, és miként lehet egy néprajzkutató, muzeológus, tanító, népzenész egy közösség reménye.
A néprajzkutató életútját bemutató kiállítás fontos összegzője annak, amit a Válaszút- vagy Kallós-jelenség képvisel a magyar kultúrtörténetben.

A kiállítás-megnyitón köszöntőt mond Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató,  a kiállítást bemutatja Dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese, a rendezvény házigazdája pedig Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Közreműködik a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekar.

(Fotó: MTI)

Fotókiállítás: Oltszakadáti hangulatok
Fotográfusok: Ádám Gyula és Kovács László Attila

Ugyancsak a Találkozó keretében kerül sor egy rendhagyó fotókiállításra, melynek megnyitójára november 11-én, pénteken 18:20-kor kerül sor a Háromszék Táncstúdió előcsarnokában.

Oltszakadát egy 650 lelket számláló falu Szeben megyében, Dél-Erdély egyik leghíresebb magyar kulturális szigete. A szakadáti magyarok különösen ragaszkodnak nyelvükhöz, szokásaikhoz, hagyományaikhoz és a vallásukhoz is egyaránt.

Szakadátban napjainkig megőrizték a húsvéti kakasütés szokását. A falubeli ifjak húsvéthétfőn egy élő kakast ítélnek halálra.
A kakasütés a környező népek szokásvilágában is megtalálható. A szakadátiak elmondása szerint azért kell megütni évről évre a kakast, mert az hajdan az ellenség elől bujdosó népét kukorékolásával elárulta. A kakast a réten egy cövekhez kötik, majd a legények próbája következik, vajon ki méri a halálos ütést a jószágra. A legények a faluban kihirdetik a húsvéti vacsora és bál időpontját ahova mindenki hivatalos, főfogásként pedig természetesen a megütött kakas került terítékre. Az élő állat feláldozása, a díszes népviselet és a helyi népszokások teszik igazán különlegessé az eseményt.

Az oltszakadáti kakasütés hagyományával Ádám Gyula és Kovács László Attila fényképei által ismerkedhet meg a sepsiszentgyörgyi közönség.

magnifiercrosschevron-down