HTE logo

Forog az esztendő kereke

augusztus 31, 2017 Bálinth István 0 Comments

Farsangfarkától Nagypéntekig Palócföldön
A farsangfarkának nevezett, Hamvazószerdával bezáródó táncos mulatság a sötétség, a hideg és a gonosz erőitől való megszabadulás örömét jeleníti meg. A kiszebabára aggatott, majd letépett rongyok a tél uralmának a megsemmisítését jelképezik. Lévay Péter és Kiss Zsuzsanna koreográfiájában mindenki a maga módján fogadja a természet ébredését: a boszorkány rontáshoz szed harmatot, mások nagyhétre készülnek, a fiatalok pedig párválasztásra, napköszöntésre használják ki az új tavasz ébredésével járó, testi-lelki megtisztulását.

Juhmérés Kalotaszegen
A juhmérés jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen. A nyájnak a tavaszi legelőre való első kihajtása általában Szent György napjára esik. A gazdák, a juhok száma és az általuk adott tejmennyiség alapján ekkor állapítják meg, hogy a nyár folyamán ki milyen sorrendben, mennyi tejet kap és ki lesz az első gazda, vagyis a turma ügyeinek az intézője abban az évben.
“A gazdák azelőtt való éjszaka kimennek a juhaikkal a legelőre, vigyáznak rájuk, és reggel mikor mulatozva hajtják a juhaikat, a lányok, asszonyok a kapuból lesik, vízzel leöntözik őket, ez a jelképe annak, hogy minél több tej legyen és bőséges legelő a juhaik számára.” (Gergely István adatközlő, Inaktelke, Kalotaszeg). Ivácson László koreográfiája híven tükrözi a szokás hangulatát, amelyet a lakodalomnál is nagyobbnak tartanak, mert itt a falu apraja-nagyja jelen van.

Mezőségi szüreti bál
A szüret után minden vidéken gyakori az ifjak bállal végződő felvonulása. A kemény munka fáradtáságát magukból kitáncoló, a bő termést ünneplő fiatalok táncát Zsuráfszky Zoltán koreográfus vitte színpadra. Táncukban a szüreti felvonuláshoz, meneteléshez, a bálhoz vagy mulatsághoz kötődő szüreti szokások képei villanak fel.

Istvánolás Nyárádselyén – Újévköszöntő
A XVIII. század közepéig a karácsony a hármas ünnep volt, megemlékeztek Szent István és János vértanúkról is. Később már csak Szent István napja maradt jeles ünnep. Az István és János nevűek névnapi köszöntője együtt járt a kántálással és az azt követő áldomással. László Csaba koreográfiája ezen szokásokból ihletődött. Ivácson László újévköszöntője pedig abból a Székelyföldi hiedelemből, amely szerint ha Újév napján cigány ember jön a házhoz, szerencsét hoz az egész évre.

Tánckar
Cseke Csilla, Kiss Enikő, Keresztes Edit, Kozma Katalin, Kubánda Lilla-Tünde, Lukács Réka, Mátyás Eszter, Pilinger Mónika, Vajda Katalin, Virág Imola, Brugós Sándor-Csaba, Csáki Csaba, Imre Béla, Jánó Tibor, Kiss István, Marthi Zoltán, Virág Endre.

Asszisztens: Tekeres Gizella
Tánckarvezető: Ivácson László

Muzsikál: Palló zenekar (Molnár Szabolcs, Köllő Gergely, Mayer Robert)
Énekel: Márdírosz Ágnes m.v.
Díszlet: Deák Barna m.v., Deák M. Ria m.v.
A műsort összeállította: Ivácson László
Ügyelő: Demeter Erika
Világosító: Besenyei Sándor
Hangosító: Vajda Attila
Öltöztetőnők: Kósa Enikő, Lukács Katalin
Műszak: Lukács Szabolcs, Bíró Csaba-Attila, Márton Adrian Iosif

Previous Post

Next Post