HTE logo

Az Együttesről

„A tánc nem­csak az érte­lem­mel való gon­dol­ko­dás művé­szete, hanem egész létünk­kel való lég­zés és az élet művé­szete. Az erő­szak­men­tes­ség rend­kí­vüli isko­lája. Meg­ta­nít min­ket tudat­alatti hatal­ma­ink és erőink ellenőr­zé­sére és veze­té­sére.”
Mire­ille Négre

A Három­szék Tánc­együt­tes 1990-​ben ala­kult Sep­si­szent­györ­gyön. 1999-​ig állami költ­ségve­tésből működő hiva­tá­sos nép­tánc­együt­tes volt, tíz évig a város pol­gár­mes­teri hiva­ta­lá hoz tar­to­zott, 2009-​től hiva­ta­los fenn­tar­tója Kovászna Megye Taná­csa. Sep­si­szent­györgy a volt Három­szék vár­me­gye — jelen­leg Kovászna megye — köz­pontja, 70.000-es lakos­sá­gának három­ne­gyede magyar nem­ze­ti­ségű. A kis­vá­ros Szé­kely­föld jelentős kul­tu­rá­lis központja: a magyar és román nyelvű hiva­tá­sos szín­há­zak (Tamási Áron, illetve And­rei Mures­anu) tevé­keny­sége mel­lett jelentős a képzőmű­vé­szeti, iro­dalmi és zenei élete, amelyet a több­nyelvű sajtó, a regi­o­ná­lis televízió-​stúdió és több helyi rádió­adó kísér figyelem­mel. Külön büsz­ke­sége a város­nak az a közel tucat­nyi épület — köz­tük a Szé­kely Nem­zeti Múzeum — ame­lye­ket Kós Károly tervezett.

A Három­szék Tánc­együt­tes előa­dá­sai az utóbbi évek­ben meg­mu­tat­ták az erdély­ben élő etni­ku­mok nép­zene és nép­tánc­ha­gyo­má­nyá­nak aktu­a­li­tá­sát. Az együt­tes, az erdé­lyi népzene és nép­tánc­kul­túra megőr­zé­sét és tovább­adá­sát egy új, egyéni for­ma­vi­lág meg­tere­me­té­sé­vel sze­retné elérni, a szín­ház nyel­vén új kon­tex­tusba helyezni, felül­írva az időszerűt­len, vál­to­zat­lan folk­lór szte­reo­tí­pi­á­ját. Egyedi arc­vo­na­lát a hagyo­má­nyos folklormű­so­rok és a kor­társ tánc­szín­házi for­mák ötvö­zé­sé­ben ala­kí­totta ki az évek során. Az egyes nép­szo­ká­sok, rítu­sok vagy éppen regi­o­ná­lis vonat­ko­zású tör­té­nelmi ese­mé­nyek drá­mai poten­ci­ál­ját, a ben­nük rejlő teat­ra­li­tást fel­fe­dezve és tovább­gon­dolva olyan előadá­sok szü­let­tek mint a Vér­nász, a Váróterem, az Ábel, a Csávási ballada, a Böjttől böj­tig, A banda, a Száz évig, A Tékozló fiú, a Gábor Áron vagy az Erdély-menyegző.

Együt­te­sünk több mint két­ezer­szer lépett közön­ség elé, Erdély összes nagy­vá­ro­sá­ban és a szór­vány­vi­dé­ke­ken egy­aránt. Több alka­lom­mal ven­dég­sze­re­pel­tünk Magyar­or­szá­gon, melyek közül külö­nö­sen fon­to­sak szá­munkra az önálló műso­ra­ink­kal tar­tott tur­nék. Az évek során tár­su­la­tunk elju­tott Auszt­ri­ába, Német­or­szágba, Szlo­vá­ki­ába, Svájcba, Olasz­or szágba, Por­tu­gá­li­ába, Len­gyel­or­szágba, Finn­or­szágba, Görög­or­szágba, de meg­for­dul­tunk a távoli Novo­szi­bir­szk­ben is.

Az M-​Studio tár­su­lata 2005-​ben ala­kult meg a Három­szék Tánc­együt­tes moz­gás­szín­házi műhe­lye­ként, ma külön­álló tár­su­lat­ként működ­nek, 2010-​től a Tamási Áron Szín­ház­hoz tar­toz­nak. Bőveb­ben róluk saját hon­lap­ju­kon.

Eddig elért sike­re­ink­hez tar­to­zik az a két, éves rend­sze­res­ség­gel meg­va­ló­sí­tott ren­dezvény­so­ro­zat is, ame­lye­ket a Három­szék Tánc­együt­tes a Lajtha László Ala­pít­vánnyal közösen szer­vez. 1991 óta e két intéz­mény immá­ron huszonhat alkalommal adott ott­hont a Népzene– és Nép­tánc­ta­lál­ko­zók­nak, ame­lye­ken a részt­vevők a ma még élő nép­zene– és nép­tánc­ha­gyo­mány művelői­vel és ápoló­i­val talál­koz­hat­nak. Hasonló az alap­gon­do­lata az 1999 óta működő Kom­man­dói Cigány­folk­lór Tábor­nak, amely azzal a cél­lal szü­le­tett, hogy bete­kin­tést nyújt­son a cigány­ság életébe, kul­tú­rá­jába, hétköznapjaiba.

 

Igazgató: Deák Gyula Levente
A Három­szék Tánc­együt­tes hiva­ta­los fenn­tar­tója Kovászna Megye Tanácsa.