“Az egyik lexikon megfogalmazása szerint a böjt a mértékletesség erényének cselekedete: tágabb értelemben minden erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás; szoros értelemben az önfenntartási ösztön megfékezése - Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése.
Ennek alapján gondolom, hogy a böjt az ember legbensőbb ügye. Legyen az önként vállalt erkölcsi magatartás, vagy akaratlanul ránk szakadó testi-lelki nélkülözés.
A darab férfi és nő kapcsolatának világába való betekintés jegyében készült. Nem konkrét történet elmesélésére törekszik: laza cselekményszerkezetű, lírai impressziókkal teli, expresszív képekkel megformált táncköltemény.
Az autentikus zenei és táncos formákat megtartva de továbbgondolva azokat, szeretném felhívni a figyelmet az érzelmi gazdagságra, amely bennünk és ezekben a dalokban egyaránt létezik.
Kérdéseim: a boldogság akarása - ennek hiánya. A szeretet és szerelem születése és elmúlása, emberi és isteni vonatkozásban, profán és szakrális értelemben.
Az érzelmektől fűtött belső monológot, belső világunkat, elődeink ma is érvényes, letisztult tartalmainak felhasználásával mutatjuk be. Mindezt a legkevesebb torzítással, Erdély csodálatos népzenéje és a Felföld erőteljes vokális zenei értékeinek jelenlétével és táncos hagyományainak ötvözetével a ma emberének ajánlva.”
